Új Dunatáj, 2008 (13. évfolyam, 1-4. szám)
2008 / 2-3. szám - Szalai Zoltán: Koncentrált komolysága emberi testet kölcsönzött a filozófia démoni alakjának - Szilasi Vilmos és Martin Heidegger kapcsolatának margójára
40 Új Dunatáj • 2008. szeptember Szalai Zoltán „KONCENTRÁLT KOMOLYSÁGA EMBERI TESTET KÖLCSÖNZÖTT A FILOZÓFIA DÉMONI ALAKJÁNAK"1 Szilasi Vilmos és Martin Heidegger kapcsolatának margójára „Nemsokára kétségtelen lesz, hogy az elmúlt fél évszázad egyik legnagyobb költője, s ha idegen nyelvre lehetne lefordítani, a jelenkor legnagyobbjai közt foglalná el megillető helyét.”2 Szilasi Vilmos értékeli ekképpen ifjúkori barátja, Babits Mihály költői nagyságát - az egykori legjobb barát és legközelebbi támasz Szilasi szikár filoszi alakja azonban a múlt homályába vész. Pedig kevés magyar tudós futott be sikeresebb karriert és valóban csak egy magyar filozófus mondhatta el élete alkonyán magáról, hogy - Edmund Husserl és Martin Heidegger örökében Freiburgban - az európai filozófia legjelentősebb tanszékét vezet(het)te. Szilasi Vilmos polgári-zsidó értelmiségi családból származott. Édesapja Szilasi Móric nyelvész, akadémikus, a kolozsvári egyetemen a magyar nyelvészet és az összehasonlító nyelvtudományok professzora.3 Szilasi Vilmos hat gyermek közül a legidősebbként 1889-ben Budapesten született. Első tanára Péterfy Jenő volt, aki az alig tízesztendős fiút ógörög nyelvre és filozófiára tanította, ám Péterfy tanításai élete végéig elkísérték az akkor még gyerek Szilasit: „Tanácsai még ma is - s úgy látszik, a végéig - befolyásolják életemet. Kis gimnazista voltam és mindig az első primus akartam lenni az osztályban, sőt az iskolában. [...] Egy sétánk alkalmával azt mondta [Péterfy]: »Mondd, mért akarsz te mindig első lenni, mire való az, minek ilyen semmiségért törnöd magad. Hagyd ezt, fiam, egész mindegy, hogy milyen szerepet játszik az ember. Jegyezd meg: az ember csak egy mesterművet tud alkotni az életben - önmagát.«”4 Szilasi Vilmost élete végéig elkísérték első mestere intő szavai, ám hogy a mestermű megalkotása - vagyis az élet kiteljesítése - milyen mértékben sikerült, ahhoz mélyebbre kell ásnunk Babits filozófus barátjának életútjában. Már ebben a korszakban látszik, hogy Szilasi Vilmos, a későbbi fenomenológus más utat fog bejárni, mint a magyar filozófiában hosszú időn át meghatározó szerepet betöltő Lukács György. És ez az a pont, amikor Szilasi Vilmos és Babits Mihály élete összetalálkozik, és majdnem egy évtizeden át elválaszthatatlanná válik. Déry Tibor a következőképpen emlékszik vissza Babits és Szilasi megismerkedésére: „Egy Fogarasról írt versét elolvasva, [Szilasi] levelet írt neki, Babits válaszolt; így indult barátságuk, mely a szokásos crescendókkal és diminuendókkal Babits haláláig tartott.”5 Az írásos dokumentumok azonban a megismerkedés egy másik verzióját teszik való-
