Új Dunatáj, 2007 (12. évfolyam, 1-4. szám)
2007 / 1. szám - Gesztesi Enikő: A görög történetírás fejlődése Akusilaostól Hekataioson át Hérodotosig
64 Új Dunatáj • 2007. március nem fogadták meg. Nehéz eldönteni, hogy Hérodotos ezzel nevetség tárgyává akarta-e tenni őt, vagy inkább elismerte. Az a tény, hogy Hérodotos egy dicsérő szó nélkül hagyja azokat a javaslatokat, amelyeket Hekataios előterjesztett, kétségkívül jellemző a majd később részletesen tárgyalandó Hekataios-Hérodotos viszonyra és kapcsolatrendszerre. Arról azonban nem szabad elfeledkezni, hogy Hekataios az egyetlen elődje, akit név szerint említ. Szerzőnk, Hekataios életére vonatkozóan a Suda lexikon16 ad némi támpontot. A VI. század közepén születhetett, milétosi származású17, egy bizonyos Hégésandros fia. A Hekataios név a Kisázsiában, s különösen Milétosban igen nagy tiszteletnek örvendő Hekaté istennő nevével hozható kapcsolatba. Saját szülővárosának arisztokráciájához való tartozását mutatja az apja neve, az előzőekben tárgyalt felkelésben nyújtott segítsége, és a Hérodotos II. könyvében a szerző által gunyorosan elbeszélt történet (II 143). Itt Hérodotos tolmácsolásában arról szerezhetünk tudomást, hogy Hekataios egyszer családfájáról szólva azt állította, hogy a tizenhatodik őse isten volt. Hérodotos azt mondja, hogy ő maga nem is állított ilyet, mégis ugyanazt tették vele, mint a milétosival. Zeus thébai papjai (két külön időpontban) mindkettejüket bevezették egy templomba, megmutatták nekik az ott lévő faszobrokat, pirómisokat, amelyeket még életükben a főpapok elkészíttetnek maguknak, majd elmondták nekik, hogy mindegyik főpap egy másik főpaptól származik. Tehát a főpapok nem hitték el Hekataiosnak, hogy ember származhat istentől, vitára keltek vele. Szemben az ión felkelésben ábrázolt racionálisan és filozofikusan gondolkodó Hekataiosszal, ebben a passzusban egy, hagyományos gondolkodású, a mitikus világot is elfogadó, illetve ahhoz kötődő embert rajzol meg Hérodotos. Ez az általunk ismert utolsó olyan szöveg, amelyben Hérodotos elődjét, Hekataiost név szerint említette. Kr.e. 494 után nem tudjuk követni az életét, eltűnik a szemünk elől. Az antik tradíció három művét ismeri szerzőnknek. Ezekből a művekből Jacoby 373 töredéket idéz. Az első alkotás egy kijavított térkép, amelyet szerzőnk Anaximandros nyomán készített. A testimoniumok leírása szerint Homéros, majd a ő munkáját folytató Anaximandros, a vele egy városból származó Hekataios voltak a földrajz első művelői18. Anaximandros először vázolta fel a lakott földet, majd Hekataios, aki sokat utazott, kijavította és pontosította elődje munkáját.19 (Ezt a térképet vihette magával Aristagoras, amikor Kleomenés spártai királyhoz utazott.)20 A fennmaradt töredékek kétségtelenül két csoportra oszthatók, de a fragmentumok megoszlása a két fő munka között nagyon egyenlőtlen. A tőle fennmaradt 373 töredék közül 35 sorolható abba a munkájába, amely négy könyvből állt, a töredékek legnagyobb részében használt Genealógiai címet az magyarázza, hogy, miként a tőre-
