Új Dunatáj, 2007 (12. évfolyam, 1-4. szám)

2007 / 1. szám - Boronkai Dóra: A dialógus retorikája

50 Űj Dunatáj • 2007. március helyzetbe. A többszereplős társalgás minden megnyilatkozására a záró szekvencia hi­ányos szerkesztése volt jellemző. Az elliptikus szerkezetek típusait és arányait az 1. táblázat adatai szemléltetik, melyekből jól látható a záró replika hiányos szerkeszté­sének dominanciája mindkét dialógustípusban. A szituatív ellipsis hiánya a beszédhelyzetből, a konkrét szituációban alkalmazott ki­­nezikus jelekből és gesztus metronómokból egészíthető ki, a drámai dialógusokban pedig ezt a célt szolgálják a párbeszédek közé illesztett paratextuális szerzői utasítá­sok. A szituatív ellipsis a párbeszéd szövegtani jellemzőiből adódóan szintén a válasz­replikákra jellemző leginkább, hiszen a nyitó szekvencia témája a feleletek Tematikus szerkesztése miatt a záró szekvenciában rendszerint elmarad. A szituatív ellipsis betöltetlen pozícióját leggyakrabban a nonverbális jelek segítségé­vel egészítheti ki a hallgató. Ezek lehetnek különféle mozgásokkal, általában a tekin­tet irányításával (38), az arc és a kéz (39) mozdulataival kapcsolatos kinezikus jelek, vagy a szöveg szemléltetését szolgáló gesztus metronómok. A (40) példában szereplő piktográf a vakbél formájának vizuális, kézmozdulat segítségével történő leképezésé­vel egészíti ki a hiányos mondatokat, a (41) párbeszéd mondata pedig rámutatással teszi tartalmassá a főnevet helyettesítő közeire mutató névmást. (38) (Nézi a lázmérőt.) Harminchat, hét... még annyi se! - Mert kicsúszott. Érzem, a testem csupa tűz! Van valami kompót? (Szakonyi 1976b: 385) (39) (A csészéért nyúl, kanalaz.) Neked. Neked nem a világ. Neked semmi sem a vi­­lág. (Az első ízlelés után fanyalog.) Fahéjat tettél bele! (Szakonyi 1976b: 386) (40) Van eset, amikor egészen hátrakunkorodik. Bekúszik alattomosan a belek alá, be egészen hátra. Ilyen alakban. Ott voltak az ábrák, láttam... Ujját begörbíti, mutat­ja. Vagy ebben a szögben. Gondolj bele... Akkor aztán ki kell tárni az egész hasi részt. (Szakonyi 1976b: 389) (41) Utánakiált. De ne evőkanalat! - (Jön a kanállal). Ez megfelel? (Szakonyi 1976b: 386) A (42) párbeszédben a betöltetlen pozíció kiegészülésének forrása a szituáció, a meg­nyilatkozások közvetlen beszédhelyzete, a (43) mondat szövegből kiszakított partiku­lájának szemantikai szerepe pedig csak a hiányos mondatot követő szerzői utasítás­ból következtethető ki egyértelműen. (42) Amikor a kötés a halálom! Jézus isten! (A Nő alig láthatóan elhúzza a száját, ölébe ereszti a kötést, vár. Csend. Hirtelen csivitelés, a madarak felriadnak a kalitká­ban.) Még ezek is! (Szakonyi 1976b: 383)

Next

/
Oldalképek
Tartalom