Új Dunatáj, 2007 (12. évfolyam, 1-4. szám)
2007 / 1. szám - Boronkai Dóra: A dialógus retorikája
48 Új Dunatáj • 2007. március annak hiányzó részét fejti ki bővebben. Az elliptikus szerkezetben csak az alárendelt pozíció van betöltve, a főmondat a szövegelőzményből odaérthető. A nyomatékosító szerepű ismétlés a (31) megnyilatkozásban összetett mondat formájában előzőleg kifejtett állításra utal. (28) Nem hagyhatom ott váratlanul az embereimet. - Az embereidet? (Más hangon.) Hol a lázmérő? (Kutat.) Hol? Na, tessék! így tetted be! Becsúszott a vállam alá. (Szakonyi 1976b: 384) (29) Mindig ez az „én is!” (Más hangon.) Mennénk együtt ebben a szép időben. Ebben az aranyló őszben... (Szakonyi 1976b: 385) (30) Jó, hogy azt nem mondod, hogy a temetőben! Hát már az is baj, hogy hazajöttem? Hogy az otthonomban akarok lenni?! (Szakonyi 1976b: 387) (31) Most ezen vitatkozik, hogy esni fog-e az eső, vagy sem! Ezen vitatkozik! - Te vitatkozol állandóan. Megmondtam, hogy ilyen ripsz-ropsz nem vehetem ki a szabadságomat. Megmondtam, punktum! (Szakonyi 1976b: 388) A válaszreplikák leggyakrabban elhagyott elemei a predikatív szerkezet tagjai és azok bővítményei. A (32) példában az alany, a (33) megnyilatkozásban az állítmány a (34) dialógusban pedig a bővítmények állnak a betöltetlen értékhelyen, rekonstruálásukhoz pedig a szövegelőzményen kívül, a tárgy esetében az igei személyrag határozott tárgyra utaló alakja nyújt segítséget. (32) (Fejcsóválva.) Ez az arc! Ez a tragikus arc! - (Egyhangúan.) Nem tragikus, csak fáradt. (Szakonyi 1976b: 382) (33) (Csendes megadással.) Akkor hozok kanalat, várj. - (Utánakiált.) De ne evőkanalat! (Szakonyi 1976b: 386) (34) Mi az, hogy ugyan, ugyan? Egy ekkora seb! (Más hangon.) Biztosan lázam van. - (Tompa hangon.) Hát akkor tedd be a hőmérőt, és mérd meg. - Már régen ideadhattad volna. (Szakonyi 1976b: 382) A mellékmondatok és főmondatok gyakori elhagyása miatt a záró szekvenciákra jellemző a valencia és a fordított valencia (Péter 1991) meg nem valósulása, de gyakori a mondatnál nagyobb egységre utaló betöltetlen pozíció is. Az alábbi példák a mellékmondat (35), a főmondat (36) és az előző szekvenciában kifejtett két mondatból álló megnyilatkozás (37) hiányát mutatják.
