Új Dunatáj, 2007 (12. évfolyam, 1-4. szám)
2007 / 1. szám - Gajdó Ágnes: „Poincaré legelső öngyújtójának tűzköve” avagy a barkochbatörténet
Gajdó Ágnes • „Poincaré legelső öngyújtójának tűzköve' 33 is beszállt, fogta a kezem. »Hozzád írtam, már csak a végén, emlékszel a dalocskára?« Nem válaszoltam, nem is hittem, nem is hihettem.”11 Amíg Juditot a Rókus kórházban ápolták, Attila fölment Németh Andorékhoz, ahol barátja barkochba segítségével értesült Judit öngyilkossági kísérletéről. Vagy egyenesen a kávéházba sietett, és ott derült fény az esetre. Hogy valójában mi történt, azt már sosem tudjuk meg; az emlékezők a saját képzeletükre hagyatkoztak. Kosztolányi novellát faragott belőle, Németh Andor kétféleképpen is leírja, Déry Tibor hallomásból közli, Arthur Koestler önmagát előtérbe tolva meséli el az epizódot.12 Kosztolányi naplójában feljegyezte: „József Attila felesége megmérgezi magát. Elmegy a barátjához (Németh Andorhoz), és Jucival vallatják barkochbával, mi történt a feleségével.”13 E rövid hírből alakult ki az elbeszélés, amelynek főhőse Jancsi János huszonkilenc éves költő (nem lehet véletlen egybeesés, hogy a vezetéknév egyben keresztnév is!), „aki megpróbált mindent a világon. Dolgozott is, tanult is, de minthogy kéziratai éveken át nem találtak gazdára, megértette, hogy nincs rá szükség, és félreállt.”14 A jellemzés olvastán egy 1928-ban, A Hétben megjelent újságcikk sorait idézhetjük, amely igazolja Kosztolányi megállapítását: „Volt: házitanító, rikkancs, hajósinas, könyvelő, kövezőinas, bankhivatalnok, kukoricacsősz, gyors- és gépíró, könyvügynök, műfordító, kritikus, kávéházi kenyeresfiú, zsákhordó, kifutó és földmunkás.”15 Sokféle tevékenységéről a költő is több helyen megemlékezik, például a Kész a leltár című versében vagy a Curriculum vitae című önéletrajzában. Jancsi János rendszerint a Szíriusz kávéházban üldögél barátaival. Kosztolányi leírása alapján József Attilára ismerhetünk: fölfelé fésült, göndör haj, kis bajuszka, vékonydongájú, hetyke fickó. „Nem hasonlít a költőhöz. Ez is arra vall, hogy igazi költő.”16 Sápadt és szótlan, végül az asztaltársaság egyik tagja, Scholz barkochbával szedi ki belőle: felesége szublimátkockát nyelt, a mentők kórházba szállították. Irodalmi alkotás lett a szomorú esetből, a novella törvényei szerint módosítva, színesebbé téve, és kicsit el is torzítva a valóságot. Igaz, a nagy művészet sajátsága éppen az, hogy bár a valóságból indul ki, megsemmisíti (megváltoztatja) azt.17 Kosztolányi műve nemcsak József Attila életének egy szeletét ábrázolja, hanem a költő nemzedékének jellemvonásait is fölvázolja. A fiatal költők, írók naphosszat a kávéházban ültek és játszottak: játszottak a szavakkal, a tulajdonnevek kezdőbetűivel, folyékonyan beszéltek csupa e betűvel, játszottak „keretes mondatokat” és barkochbát, „a tökély elképzelhetetlen fokára emelve ezt az elmemozdító tornát, s a fogalmak körét szűkítve, a felelgető igenjeiből és nemjeiből a legrövidebb idő alatt kitaláltak minden lehető és lehetetlen dolgot, például Poincaré legelső öngyújtójának tűzkövét vagy magának Oidipusznak jól megtermett, izmos Oidipusz-komplexumát.”18
