Új Dunatáj, 2007 (12. évfolyam, 1-4. szám)
2007 / 2-4. szám - Payer Imre: A világlíra hatása József Attila és Illyés Gyula költészetében
66 Új Dunatáj • 2007. december ti, közösségi aspektusú a fordítandó művek kiválasztása. (Ballada, melyet édesanyja kérésére készített a költő, hogy imádkozhassék Miasszonyunkhoz, Gyász-irat, melyet maga s társai számára szerzett a költő, mialattfölakasztáukat várták) József Attillánál viszont a Nincsen apám se anyám apofatikus, a negáció totalitását hangsúlyozó társadalmon kívüliség teljesen evilági beszédmódja a döntő, feltehetően itt is az anarchizmussal való szimpátiája ösztönözhette a költő által lefordított mű kiválasztását. (.Ballada a Vastag Margot-ról). Ezzel függ össze a stilisztikai réteg és a vers-szintaxis eltérése is. Illyés fordítása választékosabb kifejezésekkel él, József Attiláé hajlik az argóra, Illyés inkább irodalmias szövege előnyben részesíti az összetett mondatok arányos szerkezetét, József Attila fordítása a rövid versmondattannal szaggatott, zilált benyomást tesz. Immár az egész fordítói életpálya szempontjából megemlítendő, hogy József Attila kezdeti kísérleteit nem számítva (a 300 spártai sírverse maradt az utókorra) József Attila életének három korszakában foglalkozott intenzíven műfordítással. Francois Villon költeményeit 1928 és 1931 között ültette át magyar nyelvre. Feltehetően egy modern ideológia, az anarhizmus iránti vonzódása keltette fel az érdeklődését a későközépkori költő iránt, tehát a hatás inkább eszmei, mint poétikai lehetett. Illetve az anarchizmusnak megfelelő (lásd Szabados dal című saját művét) hetyke, friss modalitása, illetve az ennek megfelelő ballare-ra alapozott műforma ragadhatta meg a figyelmét a megformálás szempontjából. A villoni hang saját költészetére is hatással volt, minderre a költő barátja Németh Andor, illetve később Mészöly Dezső is felhívta a figyelmet. Ebből a szempontból megemlítendő a Bérmunkás ballada és A tőkések hasznáról című verse. Németh Andor még a kései Talán eltűnök hirtelen című műben is talál Villon költészetére tett utalásokat (például ebben a részben, „bánat szedi szét eszemet, ha megtudom, mire jutottam”. Gáldi László utal arra, hogy József Attila Villon-fordításai közben Bertold Brechttől is inspirációkat kapott, de Gáldi kiemeli, hogy ezek gondolatiak lehettek inkább, nem poétikaiak. Vas István a Lebukottak-at és a Mondd mit érlel? című József Attila-költeményt is Villon hatására írtaknak véli. József Attila költészetét erősen falszifikáló kritikájában Németh László talán éppen ezt a villoni hangot tartotta őszintétlennek, koncepciózusnak, számítóan hidegnek. Nem hitte el, hogy a könnyed bohémság pszichésen hitelét, nem hitte el, hogy belülről fakad - talán ezért is titulálta a költőt bagótlan Kakukk Marcinak, s ily módon a villoni hangot is egyfajta hideg és nem igazán sikeres „trükknek” vélhette a költő részéről. Persze ez rámutat a saját, elsősorban a hagyományos, alanyi, a szervességet és originalitást értékelő nézetére, éppenséggel a posztmodern értelmezés is tagadja ezt az alanyi irányulást József Attilánál, de már kifejezetten pozitív előjellel.
