Új Dunatáj, 2007 (12. évfolyam, 1-4. szám)

2007 / 2-4. szám - Valachi Anna: Múzsaszerepben (tanulmány)

Valachi Anna • Tanulmány

49

a „művelhető csillagok”13 alkotta világmindenséget, amelyet 1937 márciusában befejezett Ars poeticájában az egyedül hiteles költői mértékegységként említett.

József Attila vérbeli poéta volt, akinek - Kosztolányi híres definíciója szerint - „a szavak fontosabbak, mint az élet”.14 Elsődlegesen azért volt szüksége a hétköznapokban átélhető élményekre, hogy inspirációiból, tapasztalataiból, szerepjátékszerűen belsővé tett érzéseiből - mint általa hitelesített, megformálandó nyersanyagból - másokat is lenyűgöző, egyetemes érvényű verseket alkothasson.

1937 tavaszán, a sorsfordítás esélyét képviselő Flóra fölbukkanása idején a neveknek mágikus erőt tulajdonító költő úgy érezhette, hogy múzsa-választásával telibe talált. Flóra ugyanis az altruizmus (a segítőkész, önzetlen szeretet) filozófiáját és etikáját követve a szenvedők, a „megalázottak és megszomorítottak” oltalmának szentelte az életét; komolyan vette a hivatását, és felelősséget érzett tetteiért. A kitűnő neveltetésű, több nyelven beszélő, bölcsészdoktorátussal rendelkező, ambiciózus, de szerény, nagy munkabírású, áldozatkész úrilány - aki egyidős volt József Attilával, és már nyilván szeretett volna férjhez menni - kezdeti, ösztönös ellenállását leküzdve, mégiscsak hagyta elvarázsolni magát a költőtől. Nemcsak azért, mert megesett rajta a szíve, és elbűvölték a hozzá írt szerelmes versek. Valószínűleg szakmai kíváncsisága is arra sarkallta, hogy közvetlen közelről tanulmányozza azt a ritka csodát, amelyet a természet alkotni képes. A zseniális költőt, amint ihletett állapotban „működik”, az általa (Flóra által) képviselt tudomány szellemiségének a jegyében.

Nem akármilyen szellemi partnerre leltek egymásban, hiszen Flóra sokoldalúan művelt „tudós nő” volt, akinek doktori értekezése nyomtatásban is megjelent;15 1932- 1935 között pedig rendszeresen recenziókat írt francia és német nyelvű filozófiai, esztétikai, pszichológiai könyvújdonságokról a Magyar Filozófiai Társaság Pauler Ákos, Kornis Gyula és Prohászka Lajos által szerkesztett folyóiratába, az Athenaeumba. A lap négy évfolyamában tizenegy könyvfigyelője jelent meg, köztük olyan szerzők köteteiről, mint Ortega, Carl Gustav Jung vagy Albert Schweitzer.16 1935 után minden energiáját gyógypedagógiai tanulmányaira és Szondi Lipót Mosonyi utcai, „lázasan dolgozó hangyatársadalmában”,17 azaz a laboratóriumban végzett kísérleteire fordította.

Amikor Illyés Gyulával (1936 decemberében), majd József Attilával (1937. február 20-án) megismerkedett, Flóra iker- és családfa-elemzéseket, értelmességi és ösztönvizsgálatokat végzett, különböző korú-képességű-foglalkozású, átlagos és átlag fölötti tehetségeken, illetve testi-szellemi-érzelmi sérülteken. Az ekkor már elterjedten használt Rorschach-személyiségvizsgálat kiértékelt anyaga összehasonlítási alapul szolgált az ekkoriban kidolgozott, később világhírű, Szondi-féle genoteszthez.18