Új Dunatáj, 2006 (11. évfolyam, 1-4. szám)
2006 / 1. szám - Töttős Gábor: Miért és hogyan szerette Mészöly Miklós Szekszárdot?
Töttős Gábor • Miért és hogyan szerette Mészöly Miklós Szekszárdot? 41 István, Csányi László, Gacsályi József, Lányi Péter, a két kitüntetett s e sorok írója a szellem pótolhatatlan örömei jegyében csatlakozott. (Közbevetőleg megjegyzendő, ez már a közös győzelem utáni szétválás kezdeti időszaka: ekkor kelt híre, hogy a népiesek vezető írója, Csoóri Sándor, és az urbánusként elsőnek tartott Mészöly legendás barátsága megszakadt.) Rezső bácsi mindannyiunk élvezetére és a finom zenei részletekre fogékony Miklós külön örömére éppen Chopin impromtu-inek rejtett erotikus vonásairól beszélt. Ámulatunk közben a társasághoz csapódott Szekszárd akkori listás országgyűlési képviselője, s a témával mit sem törődve odament Mészölyhöz, gyengéden hátba verte, s így szólt hozzá (az ismeretlenségből letegezve): - Figyelj, Miklós, ha valami problémád van a Csoórival, csak szólj, elrendezem ám! A társaságban egyszerre állt meg az ütő. Senki nem szólt. A honatya néhány kedélyes megjegyzés után távozott, s mi összenéztünk: láttuk, ez az, amit Mészöly soha nem szeretett ebben a városban. Ott vibrált a témánk zárótételéül is kínálkozó gondolat: „... azok közé a megszállottak közé tartozunk, akik képtelenek egy szerelem vagy barátság, vagy akár egy találkozás végére közömbös pontot tenni, s ez okból folytonos várakozásban telik az életük. A találkozásoknak ezek a kalandorai meg vannak győződve róla, hogy még egy futó emléket is cipelni kell, mint egy virágszirmot vagy szögeszsákot, és hiú reménykedés úgy odafeküdni a dolgok combja közé, hogy azzal vége is: utána majd úgyis összecsukódnak, mint este a virág. Ördögi-angyali praktika az, hogy soha semmi nem csukódik össze, ami egyszer hajlandó volt szétnyílni.”15 Talán ezért és így szerette Mészöly Miklós Szekszárdot. Jegyzetek 1. Hol nemzet süllyed el..Magyar notesz = A negyedik út / Mészöly Miklós(Szombathely), 1990. Életünk Könyvek .- 282.p. 2. Képek egy utazás történetéből = Volt egyszer egy Közép-Európa: Változatok a szép reménytelenségre / Mészöly Miklós Bp., 1989. Magvető K.99. p. 3. A három burgonyabogár = Volt egyszer egy Közép-Európa: Változatok a szép reménytelenségre / Mészöly Miklós Bp., 1989. Magvető K..- 137. p. 4. Hétalvó puttonyocska = Az elvarázsolt tűzoltózenekar: Mesék kicsiknek és nagyoknak / Mészöly Miklós. - Bp., 1965. Móra K.42. p. 5. Virágok beszélgetése = Az elvarázsolt tűzoltózenekar: Mesék kicsiknek és nagyoknak / Mészöly Miklós .-Bp., 1965. Móra K..- 42. p. 6. Bolond utazás avagy néhány jelentéktelen körülmény részletes ismertetése = Volt egyszer egy Közép-Európa: Változatok a szép reménytelenségre / Mészöly Miklós.- Bp., 1989. Magvető K..- 157. p. 7. Nyomozás (2) = Volt egyszer egy Közép-Európa: Változatok a szép reménytelenségre / Mészöly Miklós .- Bp., 1989. Magvető K..- 205. p. 8. Lm., 209. p. 9. Szárnyas lovak = Volt egyszer egy Közép-Európa: Változatok a szép reménytelenségre / Mészöly Miklós .- Bp., 1989. Magvető K..- 87. p. A név ismerős lehetne Arany János két balladájából, valamint Baksay Sándor 1887-ben a Vasárnapi Újságban megjelent Rákhel című novellájából. Ez utóbbinak újabb kiadása: Baksay Sándor összegyűjtött irodalmi dolgozatai.- Bp., 1917. Franklin-Társulat 3. köt. 281-286. p. (A Sárköz dombjain játszódó történet mondja el a szőlőőrzés hagyományát, valamint leány-legény párosítást is, s Mészöly bizonyosan ismerte. A puszta néváthalláson kívül
