Új Dunatáj, 2006 (11. évfolyam, 1-4. szám)
2006 / 4. szám - Töttős Gábor: A másik Bezerédj István
Töttős Gábor • A másik Bezerédj István 55 A meglehetősen otromba kijelentést a gróf elrettentő példaként idézi. „Most például az érintett »pistoly-elsütésrül« már ilyeseket hallottam saját magam s pedig többek előtt, s legkisebb ellenvetésre nem talált, sőt köz hahotát okozott: »Egyedüli ember, kinek legkisebb családi gondja sincs, ki kénytelenségbül cynicus, mert hiszen teste az élvezet egy nemét sem bírja el, s kinek pénz ekképp nem ér többet, mint aggastyánnak menyecske, és ki mint virág a gasteini vizekben, úgy üdül fel a sokaság éljen-rivalgásai közt, s ki e fölött erősen dús (gazdag), úgy hogy már ébre veri a pénzt stb., stb„ ugyan nagy trumf 300 forint évenként!«” Nincs kétségünk elhinni e társasági jelenet valódiságát, s legföljebb nem egészen szerencsés idézetnek tarthatjuk. Széchenyi ilyesfajta tréfára nem hajlamos jelleme, s fennmaradt barátságuk is azt igazolja, hogy ez a megítélés nem a gróftól származik. Ő még 1848 májusában is ezt írja naplójába: „Bezerédj Pista eszik nálam. Meg tudnám verni ezt a fickót politikai éretlensége miatt, holott mint embert szívesen látom és kedvelem.” Epilógus helyett Széchenyi és Kossuth ekkor már egy asztalnál ül az első felelős magyar minisztérium tanácskozásain. A gróf hamarosan idegösszeomlást kap, Döblingbe szállítják, Kossuth pedig 1849 augusztusában emigrál. Bezerédj Istvánt, aki a szekszárdi kerület első népképviselőjeként mindvégig kitart a forradalom mellett, Haynau előbb halálra ítéli, majd kegyelmet kap, s formálisan birtokára száműzik, besúgókkal figyeltetik. Amikor 1856. március 6-án bekövetkezett halála előtt alig egy évvel, 1855 áprilisában az előző húsvéton nála járt Csengery Antalnak összegzi tevékenységét, talán a végső számvetés derűjével írja: „Három tárgyat találok mégis gazdaságomban arra valónak, hogy azokról mások előtt szóljak. A pusztai birtok itteni részének telepítését, a nagyobb terjedelmű faültetvényeimet s egy kis selyemtenyésztést... A nagyobb birtokon azon sokféle következményt, melyet embertársainak megtelepedése, a családok alakulása, életmozgalma s működése szül, semmi más nem pótolhatja.” Alighanem a mai Szedres lakói igazolhatják ezt legjobban.
