Új Dunatáj, 2006 (11. évfolyam, 1-4. szám)

2006 / 4. szám - Dobos Gyula: Ötven éve történt - 1956-os forradalom Tolnában

Dobos Gyula • Ötven éve történt

35

végrehajtásának felfüggesztését rendelte el. Öt olyan esetről vannak kimutatásaink, amikor a korábbi 6 hónaptól 2 esztendős börtönbüntetéseket megalapozatlannak találták, és a vádlottakat terhelő bizonyítékok hiányában felmentették.

Két alkalommal a Szekszárdi Megyei Bíróságot perújrafelvételre kötelezték. Az új perekben Kimiti István két év helyett egy év, Kiss Lajos viszont három év helyett 5 év börtönbüntetést kapott. Ez utóbbi esetben a Legfelsőbb Bíróság a Bta. 51. §-nak helytelen alkalmazása miatt rendelte el az újratárgyalást.

Számosán akartak még hinni abban, hogy az új hatalom ígéreteiből valami megvalósul, emberibb társadalomban szerettek volna élni. A változtatást reménye vezette Polgár Sándor tollát, amikor 1956. november l-jén Tolna megye 1948-49-es volt főispánjának, 1957. jún. 27-én dr. Bognár József egyetemi tanár, országgyűlési képviselőnek, 1957. augusztus 30-án pedig Horváth Imre külügyminiszternek szóban, részben beadvány formájában kifejtette véleményét. Az egykori kisgazda főispánnak a koalíciós időszak kisgazdáiról írt, akik „Bűnös tehetetlenséggel, meg nem bocsátható hozzájárulással az országot a kommunizmusba segítették.” A képviselőknek és külügyminiszternek arról írt, hogy „Parasztjaink millióit becstelenségbe gázolták, koldusságba sodorták, tíz és tízezreit... börtönökbe záratták.” Kifejtette, hogy 1956. októberben a Szekszárdi Nemzeti Bizottság tagjait a nép bizalma állította posztjára. A forradalom vezetői elleni bírósági eljárást „inkvizíciónak” minősítette egy olyan hatalom részéről, amely „önkényuralom már évekkel korábban kisajátította és elbitorolta a nép hatalmát”. A szocialista gazdaságpolitikát „tébolyult ütemű létesítésének” nevezte, a népi demokráciát pedig mindvégig „névlegesnek”, a kormány mögött ma is csak az a 8% áll, akik mint párttagok „puskára és fegyveres erőre támaszkodnak”. Az 1957-es állapotra két jelzőt használt: „gyalázatos és embertelen”. Ezen tömör valóságrajz vezetőkhöz eljuttatása miatt Polgár Sándor ellen a „népi demokratikus államrend elleni gyűlöletre izgatás” címen emeltek vádat. A megyei bíróság első fokon 1 év és hat hónap börtönnel sújtotta igazmondásért. Ekkor 1958. június 25-ét mutatott a naptár. A forradalom után 2 évvel a Legfelsőbb Bíróság 10 hónapra mérsékelte az ítéletet. Vagyonelkobzást azért nem mondta ki „mert a vádlottnak vagyona nincs".

Tolna megyében a nemzeti bizottságokban, nemzetőrségekben, munkástanácsokban és más forradalmi szervezetekben résztvevők perei, néhány 1959-re áthúzódó ügytől eltekintve, 1958 végéig befejeződtek.

A Tolna Megyei Rendőr-főkapitányság 1957 végén beszámolt az MSZMP megyei végrehajtó bizottsága előtt. Az ott szereplő adatok szerint a rendőri szervek 35 akciót hajtottak végre forradalmárok felkutatására. Szökött rabok és illegalitásban élők felkutatására 54 közbiztonsági razziára került sor, ezek során 260 köztörvényes rabot