Új Dunatáj, 2006 (11. évfolyam, 1-4. szám)

2006 / 2-3. szám - Agárdi Péter: Fejtő Ferenc és a József Attila-centenárium

40

Űj DüNATÁJ • 2006. SZEPTEMBER

képessége. Verseiből egy szót sem lehet kihúzni anélkül, hogy ne változna meg a jelentés.”34

A referencia-vitához való közvetett hozzászólásnál sokkal fontosabbak Fejtő újraközölt és friss írásainak, a hozzájuk fűzött előszavainak és kommentárjainak a mai szakmai diskurzus történelmi, irodalom- és eszmetörténeti témáiba beleszóló érvei, megfogalmazásai. Abban az évfordulós, illetve századfordulós közegben, amelyben a szakma egy része állítólagos esztétikai érvekkel, illetve a referenciák kiiktatása jegyében zárójelbe teszi József Attila verseinek direkt szocialista üzeneteit, feltűnő Fejtő kijelentése: „Én szépnek tartom a forradalmi verseit is, ezeket sem lehet elsikkasztani. Mint ahogy volt egy vidám József Attila is.”35 A Munkásokról pedig, amelyet egy kiránduláson hallott először elmondani a költőtől, ezt írja: a verssel „bebizonyította - mint egyik első tanulmányomban írtam róla hogy még a száraz, tudományos igényű, leninista-sztálinista ideológia is tudott neki, akárcsak a német Bertolt Brecht - nek, remek verseket inspirálni.”36

Fejtő az államszocializmus XX. századi bukása, a baloldali eszmék egy részének kompromittálódása, a sztálini „kommunizmus” totalitárius diktatúrába torzulása ellenére sem tagadja meg József Attilával közös forradalmi eszményeiket a 30-as évek elejéről, illetve a szocializmus maradandó értékeinek folytonosságát és mai érvényességét. Mindennek természetesen van komoly aktuális ideológiai-politikai konnotációja, de legalább ennyire tekinthető szakmai, eszme-, művelődés- és irodalomtörténeti kérdésnek is, hiszen József Attila költészetének, prózai írásainak és közéleti küzdelmeinek értelmezése és értékelése egyáltalán nem választható el tőlük. Sokszor visszatér 2005 körüli írásaiban, emlékezéseiben és interjúiban Fejtő arra, hogy megismerkedésükkor, s különösen 1932-ben erős messianizmus, marxista radikalizmus, proletár távlatú forradalmiság volt jellemező rájuk, amelyből Hitler hatalomra jutása, illetve az ehhez vezető okok, köztük a kommunista pártok súlyos hibáinak a felismerése ábrándította ki őket. „így és ekkor lett mindkettőnkből, forradalmár értelmiségiekből meggyőződéses reformista szociáldemokrata” - írja.37 Gyakran utal friss, illetve újraközölt publikációiban a korai Marx és a filozófiai antropológiája, elidegenedés-koncepciója körül folyó nemzetközi elméleti viták elementáris hatására, amelyek egyebek mellett döntő mértékben hozzájárultak ahhoz, hogy a forradalmi messianizmuson túljutva és a katedra-kommunistákkal összerúgva a port, megmaradtak a tágan értett marxi világkép, a „humanizált” és demokratikusan értett tudományos szocializmus kételkedő-vívódó, de eltökélt elkötelezettjeinek.

Mai eszmetörténeti vitákban is fontos Fejtő érve: „A marxi történelemfilozófiával való megismerkedés volt József Attila gondolkodói pályafutásának legdöntőbb