Új Dunatáj, 2005 (10. évfolyam, 1-4. szám)
2005 / 4. szám - Cseke Péter: József Attila és a kolozsvári Jancsó-fivérek
CSEKE PÉTER • JÓZSEF ATTILA ÉS A KOLOZSVÁRI JANCSÓ-FIVÉREK 61 Ha mindezt egybevetjük Czeizel Endre genetikai kutatásaival, az apai felmenőkről alkotott képünk nem sokban módosul. Czeizelnek csak a nagyszülőkig sikerült azonosítania a költő apai ági őseit. Eszerint az apa valóban a Bánság északi részén, a történeti Magyarország Temes megyéjében, Féregyházán született, és Iosifu Áron néven jegyezték be a görögkeleti egyház anyakönyvébe 1871. március 4-én; 1900-ban magyarosította nevét Budapesten Józsefire. Kezdetben lányai is a Iosifunak megfelelő Józsefi családnevet használták. A nagyszülők (Iosifu Rista és Birisiu Paulina) Fönlakon haltak meg. „Mind a Iosifu családnév, mind a Rista (Kristóf) keresztnév egyaránt lehet román és szerb eredetű - írja a genetikus -, viszont szülőhelyük túlsúlya és a családi hagyomány alapján bizonyosnak tűnik román származásuk.”59 Utolsó éveiben József Áron azt mesélte a szomszédainak - rögzítette a népi emlékezést Méliusz József -, hogy a fiából „Budapesten nagy úr” lett. Minthogy József Attilának nem volt felidézhető emlékképe az apjáról, költészetében teremtett apaképet, az apahiányból pedig élő istenképet magának. Aki a freudizmus szemlélete szerint az abszolút tekintélyt jeleníti meg. Aki „a pszichonalitikus óda”, A Dunánál egyik elemzője, N. Horváth Béla szerint „a fiú számára megszabja a normát, mi az igaz és mi a szép”.60 („Apám szájából szép volt az igaz”) „A Duna partján meditációba mélyedt lírai én - írja József Attila-monográfiájában Tverdota György - a jelen gondjainak megoldására készülődve az »idő egészével« néz szembe. Tekintete olyan messzire repül a jelen pillanattól, hogy megragadja önnön történetének abszolút kezdőpontját, minden élet születésének titokzatos pillanatát: az »őssejtet«”.61 Szőke György József Attila apaképe című (1980-as) tanulmánya62 ugyancsak az apahiányt exponálja, de nem tér ki a költő származástudatának, tévtudatának (?) elemzésére. A Szabad ötletek jegyzékében sem „bukkan fel” ennél több a tudatalattiból: „mit szeretnék az apámon - él”.63 A részleges székely származástudatra tehát egyelőre nincs okadatolható magyarázat. Valóságos tényre utalt? Családi mítoszt éltetett tovább? Versírás közben érezte úgy, hogy 1936-ban Budapesten „jobban hangzik” ez a „valóságot lecserélő” költői fordulat? Székely kapcsolatainak a számbavétele után sem mondhatunk mást, minthogy a mottóul választott verssorok egy vágykép kivetülését konkretizálják. Jegyzetek 1. ERDÉLYI FIATALOK - dokumentumok, viták (1930-1940). Közzéteszi dr. László Ferenc és Cseke Péter. A bevezető tanulmányt és a jegyzeteket Cseke Péter írta. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1986. A bezúzásra ítélt kiadvány - nyomdászok által megmentett példányai - 1990 elején jutottak el az olvasóhoz. 2. Kántor Lajos: A hiány értelmezése. József Attila Erdélyben. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1980.37., 127.
