Új Dunatáj, 2005 (10. évfolyam, 1-4. szám)
2005 / 1. szám - JÓZSEF ATTILA-VERSEK (ANGOL NYELVEN)-ZOLLMAN PÉTER FORDÍTÁSAI - Lengyel András: A Medvetánc keletkezéstörténetéhez - egyik homályos mozzanatáról
Lengyel András • A Medvetánc keletkezéstörténetéhez 65 Lengyel András A MEDVETÁNC KELETKEZÉSTÖRTÉNETÉNEK EGYIK HOMÁLYOS MOZZANATÁRÓL József Attila Medvetánc című verse 1932 októberében, a Külvárosi éj kötetben jelent meg először; a költő nem sokkal előbb írhatta, de a vers keletkezésének pontos időpontja ismeretlen. A vers címe utóbb, mint tudható, kötetcímadóvá is lett, a költő gyűjteményes, de erősen megválogatott, egész addigi költészetét reprezentálni igyekvő kötetének, az 1934 végén megjelent Medvetáncnak lett ez a címe. (E kötet eredetileg Tiszta szívvel címmel jelent volna meg, sokáig így is hirdették, ajánlói: Hatvány Lajos, Kosztolányi Dezső és Márai Sándor még az e című változathoz írtak ajánló sorokat. Csak közvetlenül a megjelenés előtt, 1934 november végén vagy december elején változott a véglegesre a cím - valószínűleg a kötet megjelentetése körüli huzavonák, megalázó helyzetek, a „medvetáncoltatás” élményének aktualizálódása során.) Maga a vers, mint már jól látszik, emblematikus vers: medvemaszkos önarckép, én-vers. Jelentősége - szorosan vett esztétikai értékén túl - két vonatkozásban különösen nagy. Mint első komoly (s máig érvényes) elemzésének szerzője, Tamás Attila már 1967-ben kimondta, a Medvetánc sajátos, összegző jellegű vers; „különböző, más-más alkotásaiban - mégpedig részben korábbiakban, részben későbbiekben - megjelenő magatartásformák rétegeződnek benne egymásra. [...] más-más, alkotójuk életművére jellemző tendenciáknak, vonulatoknak mintegy metszéspontja, csomópontja. Ezért is található meg benne olyan sok más - nemegyszer önvallomás jellegű - versében is található motívum” (Tamás 1980 [1967], 209-210.). „Olyan verset [...] - mondja Tamás Attila - aligha alkotott még egyet József Attila, melyben a korai és a legkésőbbi korszak termésének jellemzői ilyen mértékben - és egyúttal érett formában - elegyednének egymással, ilyen szorosan társulnának egymáshoz. Ennek mindenképpen közre kellett játszania abban, hogy a Medvetánc lett címadóvá. Annak a kötetnek a címadójává, mely nemcsak a legreprezentatívabb gyűjteménye alkotójának, hanem egyúttal középhelyet foglal el korábbi kötetei és a pályát lezáró Nagyon fáj között” (Tamás 1980 [1967], 210.). A vers jelentőségének másik itt kiemelendő eleme a zenéhez, méghozzá Bartók Béla zenéjéhez való kapcsolódása. Szabolcsi Miklós, számbavéve a medve-énkép kialakulásához vezető életrajzi és intertextuális mozzanatokat, költészettörténeti előzményeket, leszögezi: „Ám ahhoz, hogy ez a medve-énkép művé váljon, realizálódjon, még egy indítóélmény kellett. És ez valószínűleg egy Bartók-zongoradarab volt. Németh Andor azt állítja, hogy Be-