Új Dunatáj, 2005 (10. évfolyam, 1-4. szám)

2005 / 4. szám - Tverdota György: József Attiláról 2005-ben (Az emlékév eseményei, eredményei)

Tverdota György • József Attiláról 2005-BEN 15 Tverdota György JÓZSEF ATTILÁRÓL 2005-BEN Az emlékév eseményei, eredményei* Még nem jött el az ideje annak, hogy megvonjuk a József Attila-emlékév végső mér­legét. Sportnyelven szólva: most tartunk a két félidő közötti szünetnél. De ez a meg­állapítás is pontatlan, hiszen a nyári hónapokban, júliusban és augusztusban ugyan kissé alább hagyott az ünneplés és az emlékezés láza, ám a szünidő és a szabadsá­golások közepette is számos fontos program bonyolódik le. Hiszen épp a két félidő közötti szünetben kerül sor a Tokaji írótábor József Attila programjára is. Az év első fele rendkívül eseménydús és eredményekben igen gazdag volt, de az előttünk álló őszi hónapok sem lesznek üresebbek, és nem fogják kevésbé próbára tenni az ügyben elkötelezett szakemberek munkabírását, mint a születésnap körüli egy-két hónap. így hát beszámolómban egyszerre fogok előre és visszafelé tekinteni, s inkább csak ten­denciák kirajzolására vállalkozom, semmint végső következtetések levonására töre­kednék. Adatszerűén nem lehet felmérni és áttekinteni a lezajlott rendezvényeket és a megjelent publikációkat, számuk olyan magas, földrajzilag és a vállalkozások ter­mészetét tekintve is annyira szerteágazó mindaz, ami József Attila körül 2005-ben történt és történik. Pár éve könyvet jelentettem meg a József Attila-kultusz születéséről, azaz arról, hogyan vált a költő, a halálát követő napok, hónapok, néhány év alatt a magyar iro­dalom halhatatlanjává. Vizsgálódásom tehát retrospektív, a múltba tekintő volt. Most módom van arra, hogy a kultuszt működésében, sőt, annak egy magas lángon lobogó szakaszában közelről vegyem szemügyre. Mi több, saját magamat is megfigyelhetem kultusz-alakítói szerepben, amelyet szívesen vállaltam ugyan, de amelyre úgyszólván rá is kényszerültem. Az iránt ugyanis ne legyenek kétségeink, hogy a József Attila­­kultusz ma is eleven. Léteznek ugyan szűk körre korlátozódó kultuszok is, egy-egy fanatikusok által tisztelt gondolkodó, költő, festő, zenész emlékét ápoló szekták, az elithez tartozás ön­tudatával átitatott csoportok. Ilyen típusú kultusz például Hamvas Béla körül alakult ki. De a nagy kultuszok tárgyai széles körű népszerűségnek örvendenek. József Attila korlátlan elfogadottságának egyik számszerű bizonyítéka, hogy az emlékév kezdetére a Nemzeti Évfordulók Titkárságához mintegy 650 pályázat futott be. Az előző eszten­dő ünnepeltje, Balassi Bálint emlékének felidézésére kb. 270 pályázó vállalkozott. Az egy a kettőhöz arányú különbséget nyilván az a félezer év távolság magyarázza, amely

Next

/
Oldalképek
Tartalom