Új Dunatáj, 2005 (10. évfolyam, 1-4. szám)
2005 / 3. szám - Kenyeres Zoltán: Párhuzamos történetek
Kenyeres Zoltán • Párhuzamos történetek 33 83 84 85 86 87 88 89 90 91 92 93 94 95 96 97 98 99 100 101 102 103 104 105 106 107 108 109 110 111 112 113 114 115 116 117 118 119 Nyugat, 1933,1,688-689. GELLÉRT Oszkár, i.m., 361. Kosztolányi ugyanezt - a Babitsra és a Babits-versre utaló - „búvárt” már 1933 januárjában leírja egyik cikkében. Mélység, in KOSZTOLÁNYI Dezső, Sötét bújócska, szöv. öszegyüjt. RÉZ Pál, Bp„ 1974,12-13. Babits Mihály levelezése 1890-1906, s.a.r. ZSOLDOS Sándor, Bp„ 1998,127-129. Idézi VAS István, i.m., 951. JAÖM, III. s.a.r. SZABOLCSI Miklós, Bp„ 1958,141. TÉGLÁS Ferenc, Az egységfront körül, in Kortársak József Attiláról, I, i.m., 306-312. HORVÁTH Iván, József Attila és a párt, in Miért fáj ma is i.m., 306. Uo„ 304. SZÁNTÓ Judit, Napló és visszaemlékezés, s.a.r. MURÁNYI Gábor, Bp., 1997,191. Uo„ 190. LENGYEL András, József Attila „ nemzeti szocialista" epizódjáról, in Uő, A modernitás antinómiái, Bp., 1996, 105- 119. Uo„ 113. JAÖM, i.m., 144. SZÁNTÓ Judit, i.m, 90,114. Uo„ 114. Vő. MURÁNYI Gábor, Egy kézirat elé, in SZÁNTÓ Judit, i.m., 189-190. IGNOTUS, Új Magyarország, Ny, 1918, II, 612-614. MÓRICZ Miklós, Közgazdasági figyelő, Ny, 1930, II, 593. BÁLINT György, Settembrini úr tragédiája, Ny, 1933,1,399. BABITS Mihály, Könyvpropaganda és könyvégetés, Ny, 1933,1,563. FENYŐ Miksa, Hitler, Ny, 1933, II, 181-187,363-372. A vitának volt egy belső elágazása. Schöpflin Aladár a hozzászólásában megerősítette, amit hallomásból ismerhetett Illyés esszéjének rossz felhangjairól. „Nagyon meglepett, mikor Illyés cikkében megfigyeltem, hogy bújik elő a radikálisan felvilágosult íróból a tudat alá szorított nacionalista érzés. Ez nem azokból a fejtegetésekből derül ki, amelyekben a tolna-baranyai magyarság pusztulásáról ad hírt, - hogy ez fáj neki, hogy meghúzza a harangokat, az természetes, ezt megtehetné a legszélsőbb antinacionalista is, ha magyarnak született. De amit Budapestről és a magyar nyelvről mond...” Illyés viszontválaszában igyekezett tisztázni magát a méltatlannak érzett vád alól. Vas István évtizedekkel később úgy emlékezett, hogy Illyés Budapest-ellenes mondatai nyomán pattant ki az a szikra, mely a népi-urbánus vita már felhalmozott gyúanyagát lángralobbantotta. Ny., 1933, II., 273.,341-342; VAS István, Mért vijjog a saskeselyű, Bp., 1981,1., 122-126. NÉMETH László, A Nyugat elődei, in Uő, A minőség forradalma, Bp., 1992,1.439. Ny, 1933,1,189. Németh már a Kalangya-beli folytatásokkal messzehangzó vihart támasztott, de ennek középpontjában nem a Nyugat és nem Babits állt, hanem az a tényként kimondott vád, hogy Németh írásának némely helyén átlépte az antiszemitizmus küszöbét. Az ún. „különítményes vita” bibliográfiája: Egy barátság levelekben. Gulyás Pál és Németh László levelezése, szerk., GULYÁS Klára, G. MERVA Mária, Bp., 1990,391. Magyar Géniusz, 1903, április 5.26. IGNOTUS, A politika mögül, Magyar Hírlap, 1932, december 11. ill. Babits Mihály bibliográfiája, szerk., STAUDER Mária, VARGA Katalin, Bp., 1998,184. A Babits-Ignotus vitához megjegyzéseket fűzött Kárpáti Aurél a Nyugat április 1-i számában Elefántcsonttorony vagy lövészárok címmel. Ö Ignotus neve mellé Móriczét is odaírta, mint olyanét, aki szintén harcosabb, „életesebb” irodalmat kíván. Babits álláspontját pedig összekapcsolta Kosztolányiéval, mint akik lényegében egy véleményen vannak. E sorok írója viszont - annyi évtized után - nem véleményegyezésüket, hanem éppen véleménykülönbségeiket tartja figyelemre érdemesnek. Vö. KISS Ferenc, Az érett Kosztolányi, Bp„ 1979,390. John PASSMORE, A Hundred Years of Philosophy, London, 1957,95. Babits Mihály levelezése 1890-1906, s.a.r. ZSOLDOS Sándor, Bp„ 1998,109. PASSMORE, i.m.,104. Erről részletesebben vö. KENYERES Zoltán, ,A kettészakadt irodalom" és „Az írástudók árulása" és Bíbits és a metafizikus hagyomány, in Uő: Korok, pályák, művek, Bp., 2004,193-207. BABITS Mihály, Bergson, Könyvről könyvre, Ny, 1933,1.360-364,417-422. BABITS Mihály, Katolikus költészet, Ny, 1933.1.545. KOSZTOLÁNYI Dezső, Napló 1933-1934, s.a.r. és jegyzetek KELEVÉZ Ágnes és KOVÁCS Ida, Bp., 1985, 35-36.
