Új Dunatáj, 2005 (10. évfolyam, 1-4. szám)
2005 / 2. szám - Kabdebó Lóránt: A nyugati gondolkozás "hézagai"-ról (József Attila: "Költőnk és Kora") II.
58 Új Dunatáj • 2005. június Talán mondhatnám Lét vagy Értelem, Vagy nagynehezen Nagy-nak mondhatom. Nagy: mindig mozgásban lévő Örök mozgás az, végtelenség S a végtelen magába visszatér. Hatvány előadásában a Tao te kingre utalva Schrödinger későbbi gondolatmenetével egybehangzóan vélekedik: „Aki leküzdi a szomjat, aki túllép a látható világ alkotta vágyakon és érzelmeken, az leküzdötte az ok és okozat láncolatával meghatározott sorsát! Mert ok és okozat nincsenek az egyénhez, az egyén életéhez kötve. Az egyéni életen túl működnek tovább az elmúlt tettek, az elhangzott szavak és az elgondolt gondolatok következményei s szétgyűrűző rezgéseik megbolygatják, meghullámoztatják a lét tengertükrét. Egyén nincs, minden pillanatban más vagyok már, mint az előzőben: illúzió a pontoknak az a folyamatossága, amit én-nek nevezünk.”38 És ugyanott, a Tao te king-idézet mellett a szöveg, amely Rilkéhez és magához a vershez is hasonlóan a boldogság fogalmát definiálja a tett nélküli képpel: „a bölcs szerinte visszavonul a pusztába, vagy nem is a pusztába: a természetbe. Abba a természetbe, amellyel egy az ember. A boldogság szerinte nem tettekben kerül megvalósulásra, hanem a befelé forduló lélek szemlélődéseiben.”39 A József Attila-vers ennek szellemében, önmegszólító felhanggal (a vers leírói végül is nem tudták eldönteni: megszólítás vagy önmegszólítás): „Hadd most azt el, hadd most ezt el. Nézd.” A vers dedikációja tematikailag is kapcsolódik Hatvány Bertalanhoz, a vers pedig kapcsolódik az európai természettudományos gondolkodás válságához. Éppen hogy annak két véglete, egy ateista és egy agnosztikus válfaja csap össze benne. Egy törésvonal jelenik meg. Hogy az áthidalásában a Tao te king is megjelenhet? Én belehallom. A filológia pedig nem mond - szerintem - ellene. Egy kései összeolvasás. József Attila és a Tao te king egybeolvasásának lehetőségére Karátson Gábor író, festő és Lao-ce művének háromszori magyar fordítójának40 egy mellékes megjegyzése is figyelmeztethet. Legújabb fordításának kommentárjában a king szó írásképének egy lehetséges magyarázatára utal: „»láncfonal; szabály, zsinórmérték, törvény; szabályozni, igazgatni; keresztülhatolni«. Matthews Chinese-English Dictionaryje szerint [...] »klasszikus könyvek«. »Látnivalóan egy szövőszék képe,« mondja Wu Jing-Nuan [...] »mellette egy motringgal vagy csévével; költői utalás Fuhszira, aki az embereket megtanította arra, hogyan készítsenek fonalakból följegyzéseket és hálókat«. A változások könyvét, a ji kinget tehát úgy is lehetne fordítani,
