Új Dunatáj, 2005 (10. évfolyam, 1-4. szám)
2005 / 2. szám - Kenyeres Zoltán: Párhuzamos történetek
22 Üi Dunatáj • 2005. JÚNIUS részben. Ahogy Somlyó György írta: „ /A / végig intellektuális és himnikus feszültségű rapszódia váratlanul és hirtelenül egy könnyedén csapongó dallá csendül, mint a nagy hegedűversenyek kádenciája, s a bonyolult rímelésű és mondatszerkezetű, szabadszárnyalású strófák egy szabályos párrímes népdalformában érnek véget.”7 Visz a vonat, megyek utánad, talán ma még meg is talállak talán kihűl e lángoló arc, talán csendesen meg is szólalsz: Csobog a langyos víz, fürödj meg! íme a kendő, törülközz meg! Sül a hús, enyhítse étvágyad. Ahol én fekszem, az az ágyad. SZERKESZTŐVÁLTÁS Amikor Osvát Ernő 1929 októberének végén szíven lőtte magát leánya halálos ágyánál, a folyóirat olvasóinak nem volt fogalmuk arról, milyen utódlási harcok indultak el a munkatársak belső köreiben. A részvények többsége végül Móricz Zsigmond kezébe került, de megállapodás szerint osztoznia kellett a szerkesztésben Babits Mihállyal. Békés együttműködésük nem sokáig tartott. Már 1930 januárjában összekülönböztek, Babits úgy érezte, Móricz háttérbe szorítja őt, és kisebbíteni igyekszik a szerkesztői területét. A Múzeum kávéházban ültek le, hármasban Gellért Oszkárral, hogy megbeszéljék Babits sérelmeit. Babits ingerülten, izgatottan beszélt, Móricz egy szót sem szólt, némán hallgatta a szemrehányás-áradatot. Gellért Oszkár azt írja, hogy Móricz hallgatása olaj volt a tűzre, Babits egyre hevesebben belelovalta magát mondanivalójába, már-már olyan sértő szavakat vágott Móricz fejéhez, hogy Gellért attól tartott, Móricz tettlegesen fog elégtételt venni. De Móricz meg sem mozdult. Amikor Babits felállt és elment, Móricz azt mondta Gellértnek: Hiszen beteg. Nem láttad, hogyan forogtak a szemei? Önkívületben volt.”8 Másnap levelet írt Babitsnak: „Kedves Mihályom, a tegnapi jelenetnek nem szabad többé ismétlődni egész életünkben, erre mind a kettőnknek törekedni kell.”9 Újra megállapodást kötöttek, minden számban 2-2 ív szerkesztése jut mindkettőjüknek. A béke ezúttal sem sokáig tartott, a sérelmek folytatódtak. Babits írt egy vadnaturalista novellát, Bodri és Pityu címmel, amit az olvasók Móricz-persziflázs-
