Új Dunatáj, 2005 (10. évfolyam, 1-4. szám)

2005 / 2. szám - Bozsik Péter: Versek (A vidéki; Budai elégia)

18 Űj Dunatáj • 2005. JÚNIUS sűrűsödik vérem. Ellenálhatatlanul tört rám a vizelési inger. De féltem, jégspirált hugyozok. A Darázsfészekben enyhült (finomodott?) valamelyest a kín, petyhüdt alkoholisták között. 6. Tegnap „fűbe haraptunk”. Éreztem, ahogy a hókristályok fölolvadnak ereimben és engedni kezd a fagy. Pletykáltunk, akárha vénasszonyok. Hazáig röhögtünk mindenen. Máma már nem mag­hasadtam tovább. 7. Megkopott ezüstpénz volt fölöttem a nap, mikor eszembe jutott Mr. King egy mondata: „Az agy olyan izom, írja, amely képes arra, hogy megváltoztassa a világot.” Agyam helyén hólabda zúgó kotrógépekkel. 8. „A szívem hasad meg”, mondta a keresztapát

Next

/
Oldalképek
Tartalom