Új Dunatáj, 2005 (10. évfolyam, 1-4. szám)
2005 / 1. szám - JÓZSEF ATTILA-VERSEK (ANGOL NYELVEN)-ZOLLMAN PÉTER FORDÍTÁSAI - Szigeti Lajos Sándor: Isten fűszála
Szigeti Lajos Sándor: Isten fűszála 105 ros veszi át s ez a vers a még 1975-ben, valószínűleg a költőelőd hetvenedik születésnapjára írt Szárszói töredék: Városaid bogok a hálón, mit kivetett reám az Űr. Vergődtem hát benned, Hazám, boldogan-boldogtalanul. Hozzám nőttek cseréptetőid: ne hántsd le pikkelyeimet! Tarts meg - a Semmibe ne ússzam, ha benned szomjan is veszek. Úgy halok meg, hogy igazi szép arcod nem láttam soha. Vagy arcod volna címered: e felpufFadt bankárpofa? Pénz kell? Mint halott koldus szalmazsákját, feltépem az eget; fogadd el: zsugori kezedbe csillag - a vashatos - pereg. Baka István ekkori hazához fohászlodó verseinek ad új hangot azzal, hogy a József Attila-i sorsot szakralizálva egyszerre fordul Istenhez és hazához. A kipontozott rész a hiábavalóságot hangsúlyozza. Itt nyílik meg nagyobb távlatoknak Baka alkotói módszere: a táj sokszor konvencionális, nehezebben megújítható toposzai mellé a társadalmi környezetből vett képek szokatlanabb, kevésbé kiszámítható hatása járul. A metaforika - hangsúlyozza Nagy Gábor is - ugyanakkor továbbra is egységes: „a József Attila-hal alapmetafora mindkét tagját mindvégig fenntartja, logikusan végigviszi a vers. Az alapmetafora mindkét oldala transztextuális távlatot ad a szövegnek: a más költők által is kedvelt József Attila-szerep nemegyszer sztereotip, itt azonban egyénien megalkotott asszociatív rendszeréhez izgalmas feszültséggel járul a hal bibliai képzete.” Különösen, hogy a József Attila-kultusz közismert eleme József Attila krisztusi tulajdonságokkal való felruházása. Ráadásul a mesék aranyhala is a versbe olvasható: az aranyhal, aki az életéért könyörög - s így a vers kipontozott strófája egyben a mese szokásos menetének kifordítását, az aranyhal kérésének elutasítását
