Új Dunatáj, 2004 (9. évfolyam, 1-4. szám)
2004 / 4. szám - Várady Zoltán: Tolna vármegye közigazgatásának helyreállítása a török kiűzése után
Várady Zoltán • Tolna vármegye közigazgatásának helyreállítása... 67 I. Lipót (1657-1705) címeradományozó, eredeti, hártyára írott, függő pecséttel ellátott oklevele. Az oklevelet Tolna vármegye főpapjai, bárói, főnemesei és nemesei egyetemének kérésére galántai Esterházy Pál nádor, birodalmi herceg közbenjárására adja a király, megemlítve, hogy 1696. március 2-án Broderics (Broderich) András akkori alispán kérésére már kibocsátott egyet. A címer alapján készített pecsétet azonban Broderics még hivatali ideje lejárta után is használta, s a vármegyének nem szolgáltatta ki. A király így e régebbi adományozást semmisnek nyilvánítva adja ki az új címeradományozó oklevelet 1699. szeptember 1-jén Bécsben. Az oklevél kiállítója: Mattyasovszky László nyitrai püspök, Nyitra vármegye örökös főispánja, királyi tanácsos, magyar udvari kancellár, írnoka Somogyi Ferenc. Az oklevél szerint „Magára a pecsétre a következő címert azaz jelvényeket kell bevésni: a kerek azaz kör alakú pecsét talpát avagy alsó részét sima vörös-ezüst márvány kövezet foglalja el, amely fölött középen Szent István, Magyarország első királya ül arany színű királyi trónuson, vörös öltözékben, kék köpenyben. Jobbjában királyi jogart tart, balját pedig, amelyet térdére hajt le, arany országalmára teszi. Fölötte pedig két, arccal egymás felé forduló angyal a levegőben hozva a királyi koronát, a fejére helyezi azt. Végül Szent István jobbján Szent Imre ifjú alakban, vörös és zöld ruhában, fejét hercegi süveg fedi, jobbjában hármas ezüst liliomot visel. A baloldalon pedig a magyar királyság koronás címere látszik. Végül a pecsét kerületét ez a felirat tölti ki: »Tolna vármegye pecsétje az 1699. évben«”. Felhasznált irodalom Béli Gábor: A vármegyei önkormányzat újjáéledése Baranyában a török kiűzése után (1693-1703), In: Baranyai Helytörténetírás 1987-1988. (Szerk.: Szita László) Pécs 1988.21-50. Hajdú Lajos: Az új honfoglalás évszázada. Tolna megye fejlődése 1686 és 1790 között. In: Évszázadokon át I. k. Szekszárd, 1978. (Szerk.: K. Balog János) 200-230. Hegedűs László: Tolna megye nyugati felének települései (1580-1704). In: Tanulmányok Tolna megye történetéből IX. Szekszárd, 1979. (Szerk.: K. Balog János) 5-103. Holub József: Az újpalánki harmincad-hivatal és kamarai tiszttartóság 1690-1703. Tolna megyei Újság, 1936. dec. 23. kny. Szekszárd, 1936. Holub József: Adatok a Baranya és Tolna megye közt folytatott határper történetében (1655-1720). In: Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 1959. Pécs, 1960.151-164. Holub József: Az újjáépítés megindulása Tolna megyében a török kiűzése után 1686-1703-ig. In: Tanulmányok Tolna megye történetéből V. Szekszárd, 1974. 5-124. Horváth Árpád: Megyei önkormányzati szervezet Tolna megyében a XVIII. század első évtizedeiben (1703-1740) In: Tanulmányok Tolna megye történetéből V. Szekszárd, 1974.125-182. Kämmerer Ernő: A döbröközi eset 1699. (Tolnavármegye 1908. dec. 1909. jan.) Kny. Szekszárd, 1909.
