Új Dunatáj, 2004 (9. évfolyam, 1-4. szám)

2004 / 1. szám - Csiszár Mirella - Gajdó Tamás: Babits Mihály és Németh Antal levelezése

76

Üj DUNATÁJ • 2004. MÁRCIUS

Jegyzetek

1. A leveleket eredeti helyesírással, az elütéseket javítva közöljük.

2. Németh Antal: A Nemzeti Színház iratainak sorsa. Az Országos Széchényi Könyvtár Évkönyve, 1965-1966. Bp„ 1966. 252.

3. Móricz Zsigmond: Rómeó és Júlia. Kosztolányi Dezső fordítása. Genius. Nyugat, 1930. II. 652-653.

4. Gyergyai Albert: Babits Iphigenia-fordítása. Nyugat, 1931. II. 234-235.

5. Schöpflin Aladár: Színház. Nyugat, 1941.36-39.

6. OSzK Kt. Fond III/2040/11 - 3 f. (rektó) - 279x217 mm - autográf tintaírás - A 3. f. rektó alján Babits ceruzaírásos rájegyzése: „Berlin NW 7. Dorotheenstrasse 2.” A levél ceruzaírásos fogalmazványa megtalálható az OSzK Kt. Fond 63/3516/1 jelzeten. Németh Antal utólagos rájegyzése szerint „levélfogalmazványom Babits Mihályhoz, noha személyesen Ígérte meg Berlinben 1929 tavaszán a B-díjat, elaludt ez az ügy!” Babits 1929. február 26. és március 3. között Berlinben tartózkodott, a magyar irodalomról adott elő. Ekkor biztosan találkozott Németh Antallal is. A Pesti Napló 1929. március 31-i számában jelent meg Babits berlini élményeit bemutató írása Berlini napló címmel. (Újraközölte Téglás János Babits Mihály: „Itt a halk és komoly beszéd ideje” - Interjúk, nyilatkozatok, vallomások című kötetében. Celldömölk, Pauz-Westermann Kiadó Kft., 1997.256-261.) Ebben a következőket írta: „Tanulni sehol sem lehet úgy ma, mint Berlinben, hol még a híres színházi élet is mindent megpróbált és megpróbálható színpadok eleven múzeuma; van itt egy fiatal magyar dramaturg a Collegium Hungaricumban, aki lelkesedve beszél nekem erről.” (i. m. 258.) A fiatal magyar dramaturg nem lehetett más, mint Németh Antal. 1928 karácsonyán való találkozásuk után ismeretségük itt, Berlinben mélyülhetett el.

7. A színjátszás esztétikájának vázlata. Budapest, Franklin Társulat, 1929. Lásd még: Új színházat! - Tanulmányok. Válogatta és szerkesztette Koltai Tamás. Budapest, Múzsák Közművelődési Kiadó, 1988.151-205.

8. Hamlet (Egynémely töredékes gondolat a tragédia felfogásáról, megjátszásáról és rendezéséről). Magyar Helikon, 1921.1226-1231.

9. Cézanne és Claudel. Magyar Helikon, 1921.1447-1453. A Magyar Helikon 1921-es évfolyamában megjelent további Németh Antal-tanulmányok: Mozi és színház. 1393-1394.; Művészi bábjátékok. 1479-1480.; Paul Claudel. 1065-1066.; Wayang-játék. 1205-1206., illetve rövidebb ismertetései: Az Árgius mese. 1211.; Benvenuto Cellini. 1209.; A botcsinálta doktor - Holicsi Cupido. 1264-1265.; Don Juan utolsó éjszakája. 1143.; A holicsi Cupido. 954-955.; Strindberg a színpadon. 1389-1391.

10. A csupán 1923. márciustól decemberig kiadott Kékmadár c. folyóirat Németh következő írásait közölte: Benedek Péter. 4-5.SZ. 137-138.; Bokros Birman Dezső. 6. sz. 184.; A dráma halála. 6.sz. 170-171.;EgykönyvCézannéról.9-10. sz. 239.; Két reprezentatív kiállítás. 2. sz. 73-74.; Mimográfia és mimológia. 7-8. sz. 203.

11. Periszkóp, 1925. május, 3. sz. 31-36. Az aradi folyóiratban a következő írása jelent még meg: Budapesti kiállítások. 1925. április, 2. sz. 34-35. Szabó György és Gál István A „Periszkóp” 1925-26. Egy romániai radikális magyar folyóirat című tanulmányában bővebben elemzi az említett értekezést, függeléke közli a folyóirat repertóriumát. (Filológia Közlöny, 1962.72-97.)

12. Korunk, 1926.490-496.

13. A Korunkban az alábbi kisebb Németh Antal-tanulmányok jelentek meg: A halhatatlan down. 1928.367-369.; A mai orosz balett. 1928. 55-57.; Még egyszer: van-e fejlődés? 1927. 637-639.; Mimus redivivus! 1929. 55-58.; A modern iparművészet szelleme. 1927.74-75.

14. Helyesen: A mai dráma. Symposion, 1926. II. 68-76.

15. A Tajrov és Mejerhold művészetét elemző írás megjelent a Nagy Sándor szerkesztette kötetben: Szintézis - Tanulmányok a szellemi tudományok köréből. [Budapest], Amicus Kiadó, 1926.67-72.

16. Emlékezés a Kolozsvári testvérekre. Magyar Művészet, 1926.264-271.

17. Pátzay Pál. Pandora, 1927.1. sz. 1-5. A szobrászról szóló tanulmány nemcsak itt, hanem a Képzőművészek Új Társaságának folyóiratában, a Kútban is megjelent. (1927.1. sz. 2-14.)

18. Németh Antal e kisebb írásai a Pandora című folyóirat Kritika rovatában jelentek meg: Faust rendezése. 1927.345- 347.; Simon György János. 1927.348-350. Lásd még: Prágai diák, Ben Húr. 1927.61-62.; Enczi Endre: Új passió! 1927. 345.

19. Budapesti Szemle, 1927.256-263.

20. Budapesti Szemle, 1928.134-143. A Galambos Ferenc által összeállított és a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjteményében őrzött gépiratos „A Budapesti Szemle írói és írásai” című repertórium a következő Németh Antal műveket sorolja még fel: Goethe „Faust”-ja a színpadon. 1932.186-205,332-344.; A magdeburgi német színészettörténeti kiállítás. 1927.143-147.; A színjátszás esztétikájának vázlata. 1929. 75-101., 281-305.; A tudattalan szerepe a művészi alkotásban. 1929.263-274.