Új Dunatáj, 2004 (9. évfolyam, 1-4. szám)
2004 / 1. szám - Csábi Domonkos: Hajszálerek
Csábi Domonkos • Hajszálerek 89 6. BABITS Mihály, Kant és az örök béke = Nyugat 1918. augusztus 16., 247.-Az írás tulajdonképpen Babitsnak a fordításhoz írott előszava, Az örök béke szintén 1918 nyarán jelent meg. 7. Lásd erről: Két emlék [Dr. Markos György és Dienes László visszaemlékezései] = A vádlott: Babits Mihály. Dokumentumok, 1915-1920., szerk. TÉGLÁS János, Universitas Kiadó, Bp„ 1996. (Babits-könyvtár 3.), 275-276. 8. A magyar intelligenciához = Pesti Napló 1918. november 3., 8. o. 9. Világ 1918.október 1.,5.o. 10. Egyetemi kinevezéséről 1919. március 25-i rendeletében döntött a Közoktatásügyi Népbiztosság. 11. Például a Tolnamegyei Közlöny 1916. szeptember 3-i száma adott tudósítást arról, hogy 44. gyalogezredbeli katonák- köztük Babits öccse, István - orosz fogságba estek. 12. Tolnavármegye és a Közérdek 1918. október 31., 2. o. 13. Tolnavármegye és a Közérdek 1918. július 18., 3. o. 14. „Nem szűnik a spanyoljárvány Szekszárdon. Szekszárdon a spanyolnátha nevű influenzában való megbetegedések száma állandóan emelkedik. A közép és elemi iskolákat további egy hétre újból bezárták. Hasonlóképpen a hatóság elrendelte a moziban is az előadások beszüntetését. A járványjellegű megbetegedések újból halállal is végződtek sok esetben.” = Tolnamegyei Közlöny 1918. október 6., 2. o. 15. A Tolnavármegye és a Közérdek 1918. október 31-i (2. o.) és a Tolnamegyei Közlöny november 3-i száma is közölte teljes terjedelmében a család gyászjelentését. 16. A november 26. (ekkor kelt a Kovács Dávid Babitsnak küldött levele, melyben fiának, Kovács Lászlónak haláláról ad hírt) és december 1. (ekkor számol be ugyanerről az eseményről, Babits barátjának haláláról a Tolnamegyei Közlöny- az első oldalon) közötti időszakra tehető. 17. Tolnavármegye és a Közérdek 1918. november 28., 1. o. - A Tolnamegyei Közlöny nekrológjának keltét lásd az előző lábjegyzetben. 18. Erről a Tolnamegyei Közlöny október 6-án tudósított (2. o.) Az említett hetilapok arról is beszámolnak, hogy a hős öccse, Zoltán is kapott kitüntetést: a 44-es zászlós a Piave-nál vívott harcokban tanúsított magatartásáért az első osztályú nagy ezüst vitézségi érmet érdemelte ki (Tolnamegyei Közlöny 1918. szeptember 1., 2. o. - Tolnavármegye és a Közérdek 1918. szeptember 5., 2. o.) 19. Lásd a 11. jegyzetet.-A gyászjelentést a Tolnavármegye és á Közérdek is közölte (1918. december 5..3.0.). 20. A cikkíró elírta a költő vezetéknevét, helytelenül Babicsnak írva. - Tolnavármegye és a Közérdek 1918. november 28., l.o. 21. Tolnavármegye és a Közérdek 1918. május 30., 2. o. 22. Az ország védhetőségének megőrzése végett a korábban, szinte frissiben kijelölt új hadügyminiszter, Bartha Albert katonai alakulatok fegyverben tartását határozta el. A katonai erő a szélsőséges csoportok ellen is bevethető lett volna, ami megbéníthatta volna a kommunisták és a befolyásuk alatt álló Katonatanács működését. A Katonatanács december 12-ére tüntetést szervezett, melynek „során 8 ezer katona követelte Bartha hadügyminiszter leváltását, a vezérkar félreállítását, a tiszti csoportok feloszlatását és a szabad tisztválasztást, miközben éltette Károlyit. Pogány József a katonatanács vezetője - Bartha korábbi kijelentésére utalva -leszögezte: »Ezekkel a követelésekkel állunk vagy bukunk.« Károlyi megígérte a követelések teljesítését, Barthát lemondatta, mire tiltakozásul Batthyány is lemondott.” (SALAMON Konrád, Magyar történelem 1914-1990., Nemzeti Tankönykiadó, Bp„ 1995., 36.) 23. Tolnavármegye és a Közérdek 1918. december 19.3. o. 24. Tolnavármegye és a Közérdek 1918. September 5., 2.0. - Tolnamegyei Közlöny 1918 szeptember 8., 2. o.-A rokonsági kapcsolatot illetően ellentmondás van a lapok, sőt inkább: a cikkek híradásai közt. Az esküvőről szóló beszámolók egyöntetűen Nagy Lujza unokaöccseként nevezik meg a későbbi belügyminiszert. A miniszteri kinevezésről előbb beszámoló Tolnavármegye és a Közérdek (december 19., 3. o.) azonban a polgári leányiskolái igazgatónő fivéreként mutatta be Nagy Vincét. Mivel egyedül csak e cikkben szerepel fivérként, továbbá (lásd föntebb) számot adtak fiatal koráról, valószűbbnek tarható az unokaöccsi státus. 25. Lásd a Diákkultúra című lapnak tett nyilatkozatát = BABITS Mihály, „Itt a halk és komoly beszéd ideje.’’Interjúk, nyilatkozatok, vallomások, szerk. TÉGLÁS János, Pauz-Westermann Kiadó Kft., Celldömölk, 1997. (Babits-Könyvtár 1.), 44-48. 26. Megjelent: A vádlott: Babits Mihály. Dokumentumok, 1915-1920., szerk. Téglás János, Universitas Kiadó, Bp„ 1996. (Babits-Könyvtár 3.), 391-414. 27. Uo., 395.
