Új Dunatáj, 2004 (9. évfolyam, 1-4. szám)
2004 / 1. szám - Csábi Domonkos: Hajszálerek
Csábi Domonkos • Hajszálerek 83 Az október végi polgári forradalommal elinduló változások folyamán az események kellős közepén találja magát Babits. A Károlyi Mihály gróf vezette erők (hozzá kell tenni: szinte a teljes magyar közélet) változást akart, új szemléletet akart kialakítani és meggyökereztetni. Babits is osztotta ezt a nézetet annyiban, hogy a forradalommal feloszló korábbi berendezkedés felelőssé tehető a háborúért, eltúlzott, más nemzetek irányában ellenszenves nemzeti ideológiája miatt (a Világban október 1-én megjelent Leibniz mint hazafi című tárcájában „korlátolt és ösztönies nemzeti szellem”-et emleget,9 mint korának egyik fő problémáját és mételyét). A forradalomban annak csodaszerűségét és vértelenségét ünnepli (bár Az első pillanatban című írásában - melyben üdvözli a változást - halvány kételyének azért hangot ad az események kimenetelét illetően), így támogatandónak tartja az új vezetést. Hogy az új erőktől a hála jele volt-e egyetemi tanársága, vagy tényleg valós problémának tartották Babits hiányát az egyetemen (1918 őszén elég sok cikk jelent meg ennek az ügynek a fontosságáról), nem lehet tudni, mindenesetre Kunfi Zsigmond közoktatásügyi miniszter 1919. január 25-én egyik első intézkedéseként ezt megtette. A budapesti egyetem autonómiájának megsértéseként értékelte a történteket, a tiltakozások miatt csak a proletárdiktatúra kikiáltása, a kommunista hatalomátvétel után,10 április 8-án kezdte meg előadásait Babits. Nyilván ezen okok miatt is vélte úgy az 1920 folyamán kibontakozó új kurzus, mely ha külpolitikai okok miatt ténylegesen nem is, de szemléletében az 1918 októbere előtti viszonyokhoz kívánt visszatérni, hogy Babits a polgári forradalom és az annak nyomán elindult változások egyik emblematikus figurája. S ilyen minőségében ő is felelősségre vonható a később minden rossz forrásának tartott forradalom következtében történtekért. Tény mindenesetre az, hogy Babits 1918 végén az események sodrában volt. Azt, hogy ez a mások szemében felemelkedést, karriert jelentő változás bekövetkezett Babits életében - mint amúgy az élet bármely hasonló esetében - egy kapcsolati háló tette lehetővé, amelynek egyes tagjai kötődtek Babits szűkebb hazájához, szülőföldjéhez. Mely személyek fejthetők fel a levelek és a korabeli szekszárdi újságok alapján, ha meggondoljuk, hogy a már említett Kreboz Ernő állítása szerint ez a kapcsolatrendszer elegendő volt arra, hogy azt írja Babitsról, hogy „nagy befolyása” van? Az a közösség, melyből Babits kinőtt és elszármazott - a szűkebb pátria - számon tartotta azon tagjait, akik valamiféle tisztségre-hírnévre szert tettek. Mai szemmel meglepő, hogy a korabeli vidéki újságok (mint az átnézett Tolnamegyei Közlöny és a Tolnavármegye és a Közérdek) miféle hírekkel szolgáltak olvasóiknak. Szekszárdon - amint tudható - ezidőben napilapot nem szerkesztettek, így az országos terjesztésű napilapok (mint amilyen például Az Újság volt) mellett olyan hetilapokból
