Új Dunatáj, 2004 (9. évfolyam, 1-4. szám)
2004 / 4. szám - Nagy Janka Teodóra - Szabó Géza: Berze Nagy János szekszárdi évei
Nagy-Szabó • Berze Nagy János szekszárdi évei 77 a Gyurkovics lányok című darabban nyújtott alakításaira éppúgy még sokáig emlékeztek a városban, mint ahogyan arra is, hogy 1924. június 21-én az Anya- és Csecsemővédő Intézet támogatására a sétakertben rendezett jótékonysági délutánon a cigánysátorban Berze Nagy Jánosné jósolt a betérőknek. Szépen gyűlt is a pénz mindaddig, míg egy rendőr karon nem ragadta, hogy bekísérje a rendőrségre azzal a felkiáltással, hogy „a sátoros cigányok ki vannak tiltva a városból”!7 Berze Nagy János korábbi szakmai kapcsolatai segítségével igyekezett Tolna megyében is szélesebb alapokra helyezni a gyűjtőmozgalmat. Dr. Sebestyén Gyulát, a Nemzeti Múzeum főigazgatóját, a Folklore Fellows magyarországi elnökét 1920 júniusában meghívta Szekszárdra, hogy segítségére legyen a főgimnáziumban a helyi gyűjtőcsoport megalakításában. A meghívott vendég előadását a néphagyományok pedagógiai jelentőségét méltató tanulmány felolvasásával egészítette ki.8 Közvetlenül e gyűjtőmozgalomhoz kapcsolódott a Tolnavármegyei Közművelődési Egyesület által a Tolnamegyei Újság 1920. december 11-i számában közzétett 1.000 koronás pályadíj mellett kiírt pályázati felhívás is, melynek szervezője Berze Nagy János, szakosztályi alelnök volt. A pályázat népmese és „egyes helyekhez vagy történeti alakokhoz fűződő” népmondák gyűjtésére irányult. Feltételként szerepelt mindkét esetben, hogy a gyűjtő a feljegyzés helyét, idejét, a hagyományt elmondó személy nevét, korát, katonaviseltségét, továbbá azt is tüntesse fel, hogy honnan ismeri a hagyományt.9 A népköltészeti gyűjtések fellendülésének eredményeként hosszú idő után a figyelem ismét a Sárközre terelődött, amikor 1922 júliusában a Néprajzi Társaság a Sárközben tartotta közgyűlését, melynek végén Berze Nagy javaslatára megalakult a Néprajzi Társaság Sárközi Gyűjtőszövetsége. A sikeres őcsényi program ellenére azonban alig maradtak ránk adatok a gyűjtőmozgalom működéséről, eredményeiről. A Wosinsky Mór Megyei Múzeumban például egyetlen, a témához kapcsolódó anyag sem található. S ez sajnos Berze Nagy János egész Tolna megyei tevékenységére jellemző: tudjuk, hogy itt végzett munkája során jelentős eredményeket ért el a népmesekutatás terén, de erre a Tolnamegyei Újság híradásain túl helyben alig találunk néhány utalást. A levéltárban őrzött tanfelügyelőségi iratok csak a tanügyi igazgatással kapcsolatosak, konkrétan Berzéhez egyébként is csupán kettő köthető: a lakáspénz-kiutalás, illetve az az irat, amely a közművelődési tevékenységükért elismerésben részesülő személyek listáját tartalmazza. Az adatok ilyen jellegű hiánya arra mutat, hogy hivatali tevékenységétől teljesen elkülönítve végezte kutatásait - a jelek szerint egyedül, hiszen még a helyi múzeummal sem tartott szoros kapcsolatot. Még mindig erősek voltak viszont pesti kötődései. Éppen e pályatársak játszottak szerepet abban, hogy Berze Nagy Jánosra gondolnak, amikor a Kisfaludy Társa
