Új Dunatáj, 2004 (9. évfolyam, 1-4. szám)

2004 / 4. szám - Heilmann József: Regényváltozatok a nemzetiségi-kisebbségi sorsra

Heilmann József • Regényváltozatok a nemzetiségi-kisebbségi sorsra 55 letnek, a „Volksbildungsverein”-nak a megszületéséről, működéséről és kimúlásáról, az egyesületből kiváló és egyre radikalizálódó dr. Basch Ferencről, akinek elnökle­tével 1938-ban létrejött a Volksbund, a Magyarországi Németek Népi Szövetsége. A kezdetben magyar szellemben bontakozó Basch a magyarországi német népcsoport vezetője és az össznémet birodalmi politika hazai szócsöve lett. Basch azonban né­met részről korántsem részesül abban a bizalomban, mint pl. Karmasin Szlovákiából, aki államtitkárságot is kapott működéséért cserébe. Helyzetét nehezítette az a körül­mény is, hogy zsidó származású szerelméhez fűződő viszonya miatt Berlin állandóan sakkban tarthatta. A kor világának ellentmondásosságát és sokszínűségét mesterien kiválasztott apró epizódok segítségével találóan érzékelteti Kalász. Vannak olyanok a svábok között, akik az erősödő Volksbund-mozgalom hatására újra visszaveszik a korábban magyarosított német nevüket (a névmagyarosítás a 30-as évek elején élte reneszánszát), de vannak olyanok is, akik öntudatosan hirdetik magyarsághoz tarto­zásukat, ilyen a bikácsi származású ifj. Sipos Ádám. Már apja Spiegelről Síposra ma­gyarosított az első világháború után vitézzé avatása kapcsán, és az apa nyomdokain haladó fiút az 1938-as jubileumi esztendőben maga a kormányzó avatta vitézzé. (A 1938-as székesfehérvári vitézzé avatási ceremónia körülményeinek elbeszélése han­gulatos adalék a Kalász-féle korrajzhoz.) Hőse élettörténetének alakulását így összeg­zi az elbeszélő: „Sipos Ádám jóakarói közvetítésével fölkerült Budára, a Várba, ahol »aranyleveles« egyenruhájában inkább félszegnek találta magát, szolgálatot teljesített a kormányzó szárnysegédje, Virágh ezredes mellett.(...) A háború után a demokra­tikus hadsereg átvette, 1946-ban szerelt le.”2 Amikor 1947-ben Sipos Ádámmal és édesanyjával közlik, hogy kitelepítik őket, indulatosan kikéri magának, mire föl egy államtanácsos a nagydorogi állomáson az egykori parancsnokától kapott igazolását összetépi. A sors kegyetlensége folytán tehát a 38-ban vitézzé avatott Sipos Ádámot és édesanyját ugyanúgy kitelepítik 1947-ben Németországba, mint más német szár­mazású sorstársukat. Ezt a vele való egykori magyar bánásmódot még ma sem tudja feledni az NSZK-beli Waldenbuchban élő szövetségi polgár, bár az interjúalany sér­tettsége mára sértődöttséggé enyhült. Téma a könyvben a politikai viták kereszttüzébe kerülő, a német birodalmi érde­kek nyomásának egyre inkább kitett oktatási rendszerünk, mint pl. Volksbund-isko­­lák, kiemelten a budapesti Volksbund-gimnázium ügye, melynek működését Teleki Pál miniszterelnök 1940. augusztus 25-én engedélyezte. A Bleyer Jakab gimnázium életébe több oldalról nyerünk betekintést. Részletet olvashatunk abból a tanfelügyelői beszámolóból, melyet Kalász a volt igazgató, dr. Weidlein későbbi visszaemlékezé­seiből fordít vissza magyarra, aki egy volt diák, a württembergi Ottenbronnban élő

Next

/
Oldalképek
Tartalom