Új Dunatáj, 2004 (9. évfolyam, 1-4. szám)
2004 / 3. szám - Hegedűs Krisztina: Jogi kultúrák a III. évezred küszöbén
64 Üj DüNATÁJ • 2004. SZEPTEMBER csak ketten fogadták el ezt a jogintézményt, a többiek elítélték. 1984-ben az elfogadás aránya 40% volt. Azt, hogy az eutanázia kérdésköre folyamatosan az érdeklődés középpontjában van (lásd például az alkotmánybíróság közelmúltban hozott döntését), mi sem bizonyítja jobban, minthogy fenti felmérés kérdései között is szerepelt. A megkérdezettek több mint fele elfogadta az intézményt, a nemek közötti megoszlás valamint a szülők iskolai végzettsége nem volt jelentős tényező a válaszok minőségét illetően. Komoly eltérés volt viszont a fakultások hallgatóinak véleménye között, érdekesség, hogy az eutanáziát leginkább a medikusok ellenezték. A család témakörében feltett kérdésekre adott válaszok alapján kimutatható, hogy a családot mint intézményrendszert a megkérdezettek nagy része pozitívan értékelte, ám a válaszokból kiderült az is, hogy a család és a házasság jogintézményében vannak megoldatlan jellegű problémák. A házassági vagyonjogi szerződést pozitívan értékelte a megkérdezettek több mint fele, ami a szerző véleménye szerint arra utal, hogy ez a jogintézmény lassan bevett gyakorlattá válik. A felmérés során a szerző arra is kíváncsi volt, hogy honnan szerzik ismereteiket a megkérdezettek. A válaszokból megállapítható, hogy jogi ismeretszerzési forrásként legtöbben szakkiadványokat jelöltek meg. Érdekesség, hogy a médiumok szerepe leértékelődött, a vizsgálat időpontjában a megkérdezetteknek csak a 8%-a merítette ismereteit a tömegtájékoztatásból, míg ez az arány 1984-ben 25% volt. Sajnos, igen magas még mindig azoknak az aránya, akik válaszukat nem indokolták, ez pedig a jogismeret, jogtudat hiányosságait jelenti. A kérdésekre adott válaszok kiértékelését követően megállapítást nyert, hogy a jövő nemzedékének már az általános iskolai tanulmányok időszakában meg kellene ismerkednie a jogrendszer alapjaival, másrészt az egyetemi fakultásokon, az egyetemi oktatásban is nagyobb teret kellene szentelni a jogi ismereteknek. Jelen előadás keretében szólni kell az Európai Unió politikai és jogi kultúráiról is, hiszen ezt az amúgy is aktuális témát még időszerűbbé teszi a Magyar Köztársaság közeljövőben megvalósuló csatlakozása. Az EU jogrendszerei a regulativ jogi kultúra családjába sorolhatjuk, bár imittamott ezt a kultúrát átszövik orientatív elemek, gondoljunk csak a hazánk történelmében előforduló török és tatár hódítások következményeire. Az uniós tagállamok jogrendszereit tovább szűkíthetjük, s ez alapján sorolhatjuk be őket a kontinentális (római-germán) és a common law jogcsaládba, valamint a jogcsaládokon belüli jogkörökbe4.
