Új Dunatáj, 2004 (9. évfolyam, 1-4. szám)
2004 / 3. szám - Hegedűs Krisztina: Jogi kultúrák a III. évezred küszöbén
62 Űj DUNATÁJ • 2004. SZEPTEMBER A joghatékonyságot negatívan alakítja a jogi túlszabályozás jelensége, mely a történelem folyamán már Morust, Cicerót, Iheringet is foglalkoztatta, és amely téma mára sem vesztette el aktualitását. A jogalkotónak a „minden problémát megoldani” törekvése jogszabályok tömkelegében realizálódik, mely a jogi túlszabályozáshoz vezet. Ez aztán a jog tekintélyének csökkenéséhez, jogi kiskapuk kereséséhez, az állampolgárok érdektelenségéhez, végső soron pedig az egész jogrendszer hatékonyságának megkérdőjelezéséhez vezet. E káros folyamat megállítása érdekében egyre több országban mutatkozik igény a deregulációra, melynek végcélja egy áttekinthetőbb, egyszerűbb joganyag létrehozása. Az a körülmény, hogy Magyarországon a szabályok mintegy fele a rendszerváltás előtti idők terméke, valamint az, hogy az uniós csatlakozás is magában foglalja a jogharmonizáció követelményét, a jogtisztítás fontosságát jelenti. Magyarországon két nagy deregulációs folyamat zajlott le. 1989-1990-ben csaknem 1800 jogszabály, rendelkezés „megtisztítására”, hatályon kívül helyezésére került sor, míg 1995-ben 386 miniszteri rendelet és kormányrendelet került szűrésre. Fentiek alapján megállapíthatjuk, hogy a dereguláció a joghatékonyságot - és ez által a jogi kultúrát is - pozitívan befolyásoló természete mellett a jog területének folyamatos igényeként is jelentkezik. Ahhoz, hogy egy ország jogi kultúrájáról reális képet kapjunk, elemezni szükséges azt is, hogy adott országban hogy alakul a jogászi hivatás és milyen a pereskedési hajlam tendenciája, milyen a jogtudata az embereknek? Magyarországon a rendszerváltást megelőzően egy negatív és egy pozitív tendencia jellemezte a jogásztársadalmat. Egyrészt folyamatos presztizscsökkenés volt kimutatható, másrészt pozitívumként lehet elkönyvelni azt a tényt, hogy a szocialista befolyás ellenére a tradicionális magyar jogászi gondolkodásmód fennmaradt. 1990 után egyre nagyobb érdeklődés volt és van e pálya iránt, a jogi karok száma 4-ről 9-re emelkedett, és amíg 10-12 évvel ezelőtt csak ezer joghallgatója volt a Pécsi Tudományegyetemnek, addig mára 5000 hallgató tanul a jogi fakultáson. A képzés módja is jelentős változásokon ment át, hiszen ma már nem csak nappali és levelező tagozaton lehet jogi diplomát szerezni, hanem egyre bővülő tere van a másoddiplomás - rendőr, államigazgatási főiskolát végzettek, orvosok, mérnökök - képzésnek is. A magyar emberekben mindig is erős volt a pereskedési hajlam, ami a piacgazdasági viszonyok megjelenésével tovább erősödött, s megmutatkozik abban is, hogy
