Új Dunatáj, 2004 (9. évfolyam, 1-4. szám)
2004 / 2. szám - Nédli Balázs: Rudolf Nissen: Egy sebész emlékei
72 Űj Dunatáj • 2004. JÚNIUS A háború befejezése után Marburgban, majd Breslauban folytatta orvosi tanulmányait. Azoknak, akik orvosként szolgáltak, egyéni tanulmányi rendjük volt könnyített vizsgákkal, rövidített tárgyakkal. A záróvizsgát 1920-ban tette le, majd 1922-ig a breslaui és a freiburgi orvosi egyetem patológiáján dolgozott. Azt tervezte, hogy átveszi apjától a neissei klinikát, amikor Ferdinand Sauerbruch, korának leghíresebb és legjobb sebésze felkérte, hogy legyen az asszisztense Münchenben. Nissen karrierje ezután meredeken ívelt fölfelé; 1926-ban megvédte habilitációs dolgozatát, majd egy év múlva követte főnökét Berlinbe, miközben olyan állásokat utasított vissza, mint például a friedrichshaini kórház főorvosi székét és egy heidelbergi katedrát. Szakmai pályája is sikeresen alakult: 1931-ben végrehajtotta az első sikeres tüdőlebeny-eltávolítást, a beteg túlélte a műtétet. A boldog évek hamarosan véget értek. A náci hatalomátvétel, majd a zsidókra nehezedő egyre nagyobb nyomás hatására 1933-ban úgy döntött, hogy az Egyesült Államokba emigrál. Zürichben, ahol már ekkor is működött egy külföldre szorult német tudósokat segítő szervezet, egy távirat várta, amelyben a török kormány felajánlotta neki az isztambuli egyetem sebészeti tanszékét. Nissen azonnal elfogadta az ajánlatot, 1933. október 1-jén elfoglalta az állást. A törökök minden eszközt, anyagi és szellemi támogatást megadtak neki, csak magánpraxisa nem lehetett. Nem ő volt az egyetlen német tudós Isztambulban. Kemal Atatürk rendszere örömmel fogadta és támogatta a nyugatról emigrált tudósokat, tanárokat, értelmiségieket. Nissen nemcsak tanított, hanem kórházat is szervezett, tanulmányutakat tett a Szovjetunióba, az Egyesült Államokba, Sváj cba, konferenciákra járt, részt vett a nemzetközi tudományos életben is. 1938-ban kaverna keletkezett tüdejében.4 A műtétet Németországban hajtották végre, az ezzel járó fáradalmakat is ott pihente ki. A törökországi politikai helyzet - Atatürk halálával - eközben megváltozott. A német emigránsok nagy részének távoznia kellett - az ő szerződését sem hosszabbították meg, így családjával együtt kénytelen volt áttelepülni New Yorkba. Emigránsként az Egyesült Államokban nem kaphatott egyetemi állást. 1940-ben ismételten államvizsgát kellett tennie, majd privát praxist nyitott. Hamarosan operálni hívták a brooklini zsidó kórházba, majd egyre több kórházba; sok híres személy bízta rá magát vagy hozzátartozóit, Einstein például lányának műtétét. Beilleszkedett új hazájának tudományos és szakmai életébe is, publikált, előadásokat tartott, ismert, sőt elismert orvos lett. 1944-ben a család megkapta az amerikai állampolgárságot. Aháborúvégeutántöbbnémetegyetemisállástajánlottneki. 1946-ban akövetkező szavakkal utasította el a hamburgi egyetem felkérését: „Valószínűleg lehetséges