Új Dunatáj, 2004 (9. évfolyam, 1-4. szám)
2004 / 2. szám - Tüskés Tibor: Naplójegyzetek, esszék Mészöly Miklós műhelyében
64 Üj Dunatáj • 2004. JÚNIUS korrektúrában húzok.” Ez a szöveg már nem kívánt semmiféle beavatkozást, és minden változtatás nélkül jelent meg a Jelenkor 1964. évi 2. számban. S hogy Mészöly válasza sem alkalmazkodásból és szervilizmusból született, jól mutatja, hogy annak szövegét Mit jelent nekem Pécs? címmel, Válasz a Jelenkor szerkesztőségének körkérdésére alcímmel változtatás nélkül bevette Érintések című, 1980-ban megjelent kötetébe. 3.4 A levelezésben Mészöly két hosszabb terjedelmű, önmagában is teljes értékű tanulmányáról van szó. Ő ezeket az írásokat „közérzet-tanulmányoknak” mondja. Mészöly Miklós levelében írja (1963. szept. 10.): „Egy hosszabb tanulmánnyal szeretnélek alkalmasint megismertetni (A tágasság iskolája - címet adtam neki, a tágasság, a végesség s végtelenség modern közérzetéről szól, különböző - így művészeti - szempontokra is kitérve -) Talán, egyszer mehet majd? Szeretném, ha elolvasnád.” 1963 őszén a Jelenkor szerkesztőségében Az ablakmosó közlésének lehetőségét fontolgattuk. De ott volt nálunk már a Bunker kézirata is. És a naplójegyzetek sem fogytak még el. Csak óvatosan válaszolhattam (1963. szept. 14.): „Tervezett tanulmányodnak már a címe is ingerlő, természetesen gondolhatunk jövendő közlésére, de úgy érzem, tartozásom van még a naplójegyzetekkel is. Vagy ezekből egy válogatás, vagy a tanulmány - talán decemberi számunkban sorrakerülhet.” Néhány nap múlva megérkezett A tágasság iskolája kézirata az író levelével (1963. szept. 18.): „A tanulmányt is küldöm. Sok gondolata már ismerős lesz neked (naplóból, más írásaimból). Eredetileg a Valóság kérte, azoknak írtam; Körösi, a szerkesztő nagy lelkesen el is fogadta, - de aztán a szerk. bizottság a Valóság számára túl »lírai« hangvételűnek találta. így tudom én, Körösitől. Ez hát az előtörténete. - Bizony, jó volna, ha mehetne. Nálunk szokatlan problematika; s ha nem is éppen marxista, de - remélem - becsületes oknyomozója bizonyos letagadhatatlan közérzeti realitásoknak. A civil véleményedre is kíváncsi vagyok - meghát a szerkesztőire is...” A tágasság iskolájá-t nem közölte Valóság. És a tanulmány publikálására a Jelenkorban sem kerülhetett már sor. 1963 őszén a lapban két részletben Az ablakmosó és a darabhoz fűzött jegyzet jelent meg, a következő évben pedig a körkérdésre adott választ, valamint egy elbeszélését közöltük. Ennyire volt lehetőségünk. Az esszé a jugoszláviai magyar nyelvű irodalmi folyóirat, a Híd 1964. évi 9. számában látott napvilágot először, majd tizenhárom év (!) múlva címadó írása lesz Mészöly Miklós 1977-ben publikált első tanulmánykötetének. Szerencsésebb volt a sorsa az író másik nagyobb lélegzetű, zenei tárgyú dolgozatának. Erről így ír (1964. febr. 24.): „A tonális-atonális zenéről építgetek egy tanulmányt (Bartók organikus szintézisének az aspektusából) a Tágasság iskolájának a gondolatköréből kiindulva. Vigasztalóan más téma, mint az irodalom. Újra tanulom
