Új Dunatáj, 2004 (9. évfolyam, 1-4. szám)

2004 / 2. szám - Tüskés Tibor: Naplójegyzetek, esszék Mészöly Miklós műhelyében

Tüskés Tibor • Naplójegyzetek, esszék Mészöly Miklós műhelyében

57

akad kihagyható is. S ha együtt látom az egészet, könnyebb gyomlálni.” A szerkesztő elismeri, hogy a második közlés erőtlenebb volt a korábbinál (1963. márc. 17.): „Ha a Naplójegyzetek újabb közlésére sor kerül, természetesen korrektúrát küldünk, az újonnan küldött és a régebben kiszedett anyagról is. Igaz, hogy a másodszor közölt rész talán nem volt olyan »erős«, de mi éppen ezzel szerettük volna megvédeni a decemberi számban közölteket, s főként lehetővé tenni egy újabb publikációt. Ugyanakkor érzésünk szerint a januári számnak mégis ez volt az egyik erőssége, ami oltalmazott s ugyanakkor a folytonosságot is jelentette.”

A naplójegyzetek írása állandó és rendszeres munkát ad az írónak (1963. ápr. 16.): „szülöm a naplójegyzeteket is, hogy ki ne fogyjanak...” De a Jelenkorban további közlésükre nem került sor, mert a folyóirat 1963 őszén, a 9. és a 10. számban Mészöly Miklós Az ablakmosó című burleszk-tragédiájának adott helyet két részben. A hatvanas években a naplójegyzetekből az Élet és Irodalom (1963. 37. sz„ 1965. 18. sz.) valamint a Kortárs (1965. 6. sz.) közölt részleteket - a levelezésből kiolvasatóan- a lapok szerkesztőségével történő némi egyezkedés és huzavona után.

2.2 Mészöly Miklós a naplójegyzetekben sajátos, személyiségére és írói alkatára szabott műfajt teremtett. Az írói napló általában keltezéssel ellátott, aktuális eseményeket rögzítő, illetve a napi eseményekhez fűzött reflexiókat tartalmazó naptári följegyzés. Másik jellegzetessége, hogy személyes, spontán és intim jellege miatt az írói naplók publikálására csak jóval a napló keletkezése utáni időben, gyakran az író halála után kerül sor. Ez - hogy a közelmúltban megjelent kiadványokat idézzük- Füst Milán naplójára éppúgy érvényes, mint Karinthy Ferenc vagy Illyés Gyula naplóföljegyzéseire. Mészöly Miklós naplójegyzetei más jellegűek, nem szokványosak. Egyrészt többnyire hiányzik belőlük a keltezés, a naptári pontosság, másfelől közlésükkel az író nem várt ki hosszabb időt: az 1950 és 1962 közötti naplójegyzeteit már 1962-ben átadja közlésre a folyóiratszerkesztőnek, könyvbeni megjelenésüket pedig csupán az irodalompolitikai „szempontok” és a kiadói aggályosság késleltetik.

Milyenek ezek a naplójegyzetek? Terjedelmük lehet kétsoros, és lehet két nyomtatott könyvoldal. Megszületésük oka többnyire a szemléleti valóság, a külvilágról szerzett friss benyomás, vagy a töprengés, a meditáció révén leszűrt gondolati fölismerés. Az előbbire példa: 1963. szept. 10-én, Lengyelországba történő elutazása előtt ígéri: „Lengyelből biztos hozok magammal cikk-napló-élményanyagot; küldök belőle, lehetőleg aktuálisat.” Születtek is lengyelországi tárgyú naplójegyzetei, bár azokat már a Jelenkor nem közölhette, ám ott olvashatóak esszé-köteteiben. Arra, hogy a tűnődés miféle gondolatokat hoz felszínre, ugyancsak egyik leveléből idézhetek sorokat (1963. febr. 22.): „Úszunk a latyakban, hol havazik, hol a nap süt,