Új Dunatáj, 2004 (9. évfolyam, 1-4. szám)
2004 / 2. szám - Mészáros Sándor: Utazások száz dollárral
Mészáros Sándor • Utazások száz dollárral 35 Áthívtak a szomszédból, nézzük meg a Mercedest, a Jani hazajött Passauból. Egy nyitott motorháztető, ezerkilenszázhatvanhat vagy hatvanhét, ekkor jöhetett először haza a Jani. Mindig csak így, a Jani. Az utcában egyedül nekünk nyitotta fel a motorháztetőt, de mások is odajöttek. [„Hiába, azért a pacskeros svábok között is van rendes! Az egyik ember ilyen, a másik olyan.”] Bámészkodás, bámulás több órán át, nem lehet betelni vele. „Azért a németek tudnak valamit! Ide egy gyufásskatulyát nem lehetne még berakni!” „Á, nem. A németek nagyon tudnak. Csoda ez az autó, Jani, nagyon spéci! Ilyen motort még soha nem láttam, pedig láttam már egy párat, nekem elhiheted!” Határozottan emlékszem, nekem is tetszett, büszke voltam a Janira, hogy ennyi év után hazajött, és megmutatta az autóját. Kétszázhúsz vagy kétszázhatvan a végsebessége, erre már nem emlékszem, bizonyos részletek kihullanak. Egy hónapig itthon lesz, de az is lehet, hogy egész nyáron. Majd beülhetek a Mercibe, csapunk egy kört a hatoson. Azt mondta, hogy komoly férfi ebben nem kételkedik. Ez nem lehet kérdés. A német autó a legjobb, ez nem kérdés. Nincs vita. Nincs élő férfiember, aki vitatná ezt. Mértéktartó és mértékadó férfiember német autót vesz, adtam a bankot Jaimenek, aki később mindenáron rá akart beszélni, hogy a Ladát cseréljem át egy alig használt Chrysler Dodge Caravanra, ami szerinte baromi olcsó, alig több mint négy milla, higgyem el, nagyon megéri. „De nem lehet, hisz komoly ember német autót vesz!” Hát igen, mondta Jaime némi mérlegelés után, ez igaz, de azért a Chrysler se rossz, amiben kétségkívül igaza volt. A káderdűlőben, ahová négy éve beférkőztünk, rajtam kívül még egy férfit ismertem, akit a mértékadó hetilap Magyarország egyik leggazdagabb emberének nevezett, és akit ennyire mélyen érdekeltek az autómárkák, a különbségek: ő viszont oldalról lehúgyozta a hatszázas Mercijét, amit én soha nem tennék meg, talán még részegen sem! A női vágyak felsőfoka a Mazda 323 F, tűzpiros változat. Vagy ha már Chrysler, akkor legyen Intrepid!, mert a női vágyak mindig vakmerőbbek. Ábrándozások a hátsó ülésen. „Három dolog van, amit nem árt, ha megjegyzek! Egy: a solingeni acél. Disznóvágásra a késkészletem mindig solingeni acélból legyen! Kettő: minden, ami jap-pán! Azoknagyon tudnak, bármit csinálnak, az jó! Finom műszer-kezük van! Három: a német autók, ez vitathatatlan. Azok a világon a legjobbak, szinte bármelyik! Azoknak a motorja muzsikál, olyan hangjuk van! Ha csak ezt megjegyzem, már nem vagyok elveszett ember...” Marhaság. Túlzások, de valójában ki nem túloz. A legjelentéktelenebb élet is; egy lakatos felsőfokban, fárasztó, hihetetlenül sokszor elmondott intelmekkel és bölcsességekkel, hát igen, kábé ilyesmik a spéci dolgok. „Az apa vágya, hogy a fia elérje, amit ő nem, hogy megoldatlanul maradt feladata így mégiscsak megoldást nyerjen. Csakhogy a fiú új feladatot kap.” (Wittgenstein)
