Új Dunatáj, 2003 (8. évfolyam, 1-4. szám)
2003 / 1. szám - Farkas Zsombor: "Itt a jövő előttem!" - "...aztán a többit majd meglátjuk"
50 Úi Dunatái • 2003 MÁRCIUS — Ez volt 95-ben? —... hát... legyen 95. És én erre azt mondtam, hogy igen, és akkor elkezdődött az a dolog, hogy elintézik a papírokat, meg hogy ki tudjak jutni. — Ki fizette a költségeket? — Nagybátyám. Repülőjegy, mindent ő fizetett. Aztán 99-be ki is mentem. Szóval négy évet kellett rá várnom, hogy minden elintéződjön normálisan. — Kint mi történt? Mit csináltál? — Hát... kimentem... furcsa volt minden... először repültem... — Melyik városba? — Montana, Helena. Még az egy nagy élmény volt, mer ugye akkor ültem először repülőgépen. Hát az jó volt! Nem gondoltam volna, hogy ilyen simán megy a dolog. Volt egy nyolcórás repülőút: a Budapest-New York járat, utána volt még Salt Lake City-be, onnan mentünkMontanába. Hát olyan este 10-11 fele értünk ki... ottani idő szerint. Első meglátásra nagyon nagy városnak tűnt, de viszont nem olyan nagy. A miénknél háromszor nagyobb, de viszont kevesebben laknak benne. Szóval olyan 40 ezer fő lakja, de viszont a város nagyon szét van terjeszkedve. — Meddig voltál Amerikában? — Hát egy hét-nyolc hónapot... — Mit csináltál addig? — Hát... tanultam a nyelvet... — Nyelviskolában? — Nem, hanem nagybátyámnak a felesége angol... szóval Amerikába született... Chicagóban, azt hiszem. Aztán ő tanított, mer ő perfekt beszéli, aztán... hát elsajátítottam rendesen az angolt... szóval tudom a nyelvet beszélni. Nem tudnának eladni! — Iskolába jártál ott? —Jártam iskolába... hát rendes humán iskola volt. Ilyen általános iskola szerűség volt. Ott még kijártam a nyolcadikat. Mer itt még kijártam egy félévet, utána ott egy félévet, és akkor utána tudtam menni középiskolába... azt már itt. — Miért jöttél vissza? Nem tetszett? — Nem az, hogy nem tetszett, hanem a beilleszkedéssel voltak problémák... hát hogy... nem... nem nagyon tudtam beilleszkedni így a környezetembe... szóval sok volt... — Ki miatt vagy mi miatt? — Nem... hanem ez egy ilyen... Segítettük egymást, meg minden rendben ment, csak már sok volt... meg má hiányzott is Magyarország!
