Új Dunatáj, 2003 (8. évfolyam, 1-4. szám)
2003 / 1. szám - Szabó Emese: A Fillér utca lakói
38 Út Dunatát ■ 2003 március Szabó Emese A FILLÉR UTCA LAKÓI Mai mesék, melyek szereplői valóságos emberek. A helyszín Magyarország egyik iparvárosa, annak is legelrejtettebb zuga. A történetek az ezredforduló előtt kicsit nevetségesek, szívbemarkolóak és felháborítóak. Még egy közös jellemzőjük van: megtörténtek. A Fillér utcáról... A Fillér utcában mindenféle emberek laknak. Amúgy a külvárosban van, annak is a legszélén. Amikor a Fillér utca megszületett, kispénzű, hátrányos helyzetű emberek költöztek az egyforma, iker típusú házakba, amiket az állam építtetett, pont az ilyen kispénzű, hátrányos típusú emberek számára. Minden lakásban szobakonyha, spájz. Az ablakok egy Nádasrét nevű ingoványra néztek. A büdös, mocsaras terület közepén kis tó (borúra hajlamosak szerint pocsolya) húzódott, ami télen rendre befagyott, a gyerekek nem kis örömére. Ennyi romantika szorult a Fillér utcába, ez is csak azért tűnik szépnek, mert elmúlt. A mai Fillér utca sivár, elhagyatott. A legtöbb kocsifelhajtón rozsdaette, szétcincált autóroncs, építkezésből megmaradt hulladék hever. A házak mögötti „prérin” se fa, se fű, csak néhány árválkodó szemétkupac. Messzebb tolatómozdonyok füstje vész a semmibe. Mára a kicsiny tavat feltöltötték szeméttel, nincs tó, nincs békakurutty, minek is az a rongyos romantika ? A szocializmus halódása előtt egy kivételével minden házat kibővítettek, lett gyerekszoba, étkező és fürdőszoba. A családok gondos hangya módjára spóroltak és félretettek, felnevelték gyerekeiket, bevezettették a vezetékes gázt és a telefont. Ennyi jutott a Fillér utcának a földi javakból. Senkinek nem volt az elmúlt harminc év alatt tíz évesnél fiatalabb autója, senki nem utazott világkörüli útra, Amerikába, de még Ausztriába se nagyon. Budapestet is csak három család látta a húszból. Ennyit a helyszínről és a régmúltról, nézzünk szembe a jelennel. Lessünk bele az itt élő emberek mindennapjaiba, öt percre próbálj unk meg azonosulni gondjaikkal, bajaikkal, vagy ha erre restek vagyunk, legalább vegyünk róluk tudomást.