Új Dunatáj, 2003 (8. évfolyam, 1-4. szám)
2003 / 3. szám - Mandics György: Versek (Esőnap; Veled; Az utolsó szerelmes)
Mandics György ■ Versek 11 AZ UTOLSÓ SZERELMES Utolsónak lenni - nem nagy dicsőség, Amikor más trendnek tapsol a plebs. Mint visszavont, riadt helyőrség Senki sem tudja, hogy mi lesz. Feloldják a holtak könyvét. Valahol kéken ég a szesz. S lassan készül Adriennek Egy újabb szerelmes vers. Kinek a kezében a Kulcs? Senki sem tudja, hogy mi lesz. Boldog pirkadat, te boldog, Vagy hályogos szürkület? Az utolsó szerelmes álmodik. Álmodik, hogy mindig lesz Pirkadatkor Adrien, S neki egy szerelmes vers.
/