Új Dunatáj, 2003 (8. évfolyam, 1-4. szám)

2003 / 2. szám - Heilmann József: Regényváltozatok a nemzetiségi-kisebbségi sorsra II.

Heilmann József • Regényváltozatok a nemzetiségi-kisebbségi sorsra 73

öt évét, közben házat épített, szőlőt telepített, kandidatúrára készült, főnökei dolgozatát írta. Főszerkesztője helyette kapta meg a Rózsa Ferenc-díjat. Bár magánélete és munkahelyi ténykedése nem mentes a konfliktusoktól, megvan mindene: elsősorban családja, háza, amelybe „három generáció vére és verejtéke forrt öszsze.” A házépítés, az otthonteremtés életének központi kérdése, amelyért minden áldozatot vállal. Ebben valósul meg a soknemzetiségű, a történelem és az élet viharai tépázta generációk összefogásának és összetartásának célja, és ez az egyén, a családfő egyik lehetséges válasza a létezés nagy kihívásaira. Babai Sebestyén fiatal házasként új házába befogadja idős szüleit, majd az apai örökség szellemében egyik lányának tetőtér-ráépítéssel teremt otthont, s tervezi, hogy telkén unokájának is biztosít helyet a házépítéshez. így három család és négy nemzedék együttélése valósulna meg a Babai-házban. Ötvennyolc éves korára tehát nagycsaládot teremt maga köré. Élete értelme gyermekeiben teljesedik ki, három lányt nevel fel. Az idősebb, Márti férjével, Ernővel épp Szőlőváron kezdi orvosi pályáját, onnan térnek vissza a szülői házba, amikor Sebestyén számukra saját házának tetőtér-beépítésével otthont biztosít. A regényszövegbe így egy második örökösödési szerződés is beépül, melyet Babai Sebestyén és felesége, Hering Erzsi köt gyermekeivel. Másik lánya, Juli (Hugi) jogász. Bár közel van a harminchoz, nem tudja magát elképzelni, mint asszonyt, és látja, mi történik a sok pompás esküvő után. Öt éven belül minden harmadik pár beadja a válópert. A kissé csalódott Márti és a házasságról egyelőre hallani sem akaró Kishugi mellett Sebestyén nevelt lánya, Kati a legkiegyensúlyozottabb, aki már tőlük távol, önálló családban él.

A családjáért élő, lankadatlanul küzdeni, alkotni akaró Sebestyén életfelfogása bármily pozitív, azért kritika is éri elsősorban felesége részéről. „... amíg mások szórakoztak, színházba, moziba, kávéházba, sörözőbe jártak, mi otthonunkat építettük, szépítettük.- Azért én is szeretnék élni! (...) Nekem is megjár valami az élettől, nemcsak a gürc, meg a lemondás a majdani boldogság reményében.” - fakad ki felesége a válóperen a bíró előtt.21 A történet középpontjába kerülő képzeletbeli válóperes tárgyalás az önkritika, az elbizonytalanodás, a magánéleti krízishelyzetek vetülete a regényben. A betétként beépített válóperes tárgyalás bírája - akinek alakja összemosódik főszerkesztője, Vér Tamás személyével - kilép szerepéből. Benne a szerző a közismert irodalmi példák inspiráló hatására, a goetheimadáchi-bulgakovi vonulat mai folytatójaként a pozitív emberi törekvések tagadóját, a világban jelen lévő tagadás megtestesítőjét ábrázolja, aki megpróbálja kilesni hősünk gondolatait felkorbácsolva Sebestyén lelkiismeretét, bűntudatát túlhajszolt, nyughatatlan életmódja, házas életének esetleges gyengéi miatt. Vád-