Új Dunatáj, 2003 (8. évfolyam, 1-4. szám)
2003 / 1. szám - Gyurkóczi Kinga - Varga Katalin - Földiák János - Vucskics Péter: A legvidámabb barakk avagy a gulyáskommunizmus az ezredfordulón
12 Gyurkóczi - Varga - Földiák - Vucskics dig azok az emberek jöttek, akik előző lakhelyükön tovább nem maradhattak. És ettől a hátránytól nem biztos, hogy valaha is megszabadulhat a kis közösség. Környebánya ma 230 lakosú, de valaha sokkal nagyobb volt. A lakosságszám csökkenésével eltűnt minden vonzó intézmény, újak pedig nem létesültek. Lássuk hát a környebányai szolgáltatások sűrű hálózatát. A telep központjában található a szolgáltatóház. Orvosi rendelő. Imaház, bolt. Az orvosi rendelőt hetente egyszer lehet rendeltetésszerűen használni, ekkor jön ki a környei doktornő. Aki azonban hirtelen megbetegedik, jobb, ha ezt a tanítási napokon teszi, mert máskor autó híján nem tud bemenni Környére. Oda ugyanis a diákokat leszámítva egyáltalán nincs forgalom, ezért busz sincs. Legalábbis közvetlenül nem. Többórányi buszozással Tatabányán keresztül el lehet jutni, és igénybe venni a legalapvetőbb szolgáltatásokat. Persze önszántából egyetlen környebányai sem megy oda, ha csak nincs ott rokona. Az önkormányzati hivatalban az ügyes-bajos dolgokat a képviselő elintézi, de már az ő kezében eldől az ügy kimenetele. Úgyhogy az ügyfél imádkozhat otthon az istenek és Svétecz László jóindulatáért. A környebányai hangadók számára a legnagyobb probléma, ha valaki nem megfelelő mértékben veszi ki a részét a közös feladatokból. Ebben látják ugyanis a településük erejét. A közös munkával talán élhetőbbé tehetik lakóhelyüket. Ezen a ponton ütköznek azonban abba a problémába, ami Környebánya egyik legnagyobb hátránya, és ami gyakorlatilag orvosolhatatlan: kicsik a lakások, és nem bővíthetők tovább. Ezért annak, aki némi jómódra tett szert, eléggé kell szeretnie a telepet, hogy a maradás mellett döntsön. Ez az egyik erő, amely kiválogatja a környebányaiakat. Az alacsony árak azonban jóval több embert marasztalnak itt, illetve hoznak ide. Gyűjtőhelye ez a település a hátrányos helyzetbe kerülteknek. Ez az, amin talán soha senki nem tud majd változtatni. Környebánya története kísérletek sorozata. Ezek időszakonként más-más formát öltenek ugyan, de mindig egy a céljuk: az, hogy ez az eredetileg pusztán lakóhelyül szolgáló kis település minden hiányossága, korcssága ellenére valódi kis falu legyen, ahol nem csak azért élnek, mert jobbra nem telt, hanem azért, mert ide valók, mert őkkörnyebányaiak és kész. A legelső kísérlet Környebánya létrehozása telepestül, bányástul. A telep 1912-1913-ra épült fel, s két részből állt, melyeket az alapító a lányairól nevezett el, Hermina- és Reginatelepnek. A bányászok az ország szinte minden tájáról érkeztek: a Felvidékről, Borsodból, az Alföldről, a Kisalföldről, illetve a környékbeli településekről.
