Új Dunatáj, 2003 (8. évfolyam, 1-4. szám)

2003 / 2. szám - Pardi Anna: A lopakodó gyűlölet

Pardi Anna • A lopakodó gyűlölet

9

négy protont fogad be, kettőből neutron lesz, a ciklus végén alfarészecskék formájában újra elengedi őket, s a szénszem e folyamatok körforgásában, mint Krisztus, újra és újra feltámad.

Az emberek annyiban jók, amennyiben egymás között jók. De az ateizmus elszigeteltségében e képességüket nem gyakorolhatják, nem a megfelelő, az atyai szeretet mérhetetlen arányában. Az ördög a teremtmények egymás iránti undorával elérte célját. A közelgő anarchia a lopakodó gyűlölet talaján fogan. Egység, egyszerűség, örökkévalóság, tökéletesség csak életigenlésből bontakozik ki. Gyalázatos menyasszonyok jönnek-mennek a tagadás vőlegényei mellett, a pusztulás vízióit önmozgósítja a tény, a test hihetetlen hatalmatlansága a lélek fölött.

❖❖❖

De az általános alakzatok életereje a részletekben rejlik, és egy ember részlet, az Isteni Jézusnak része ő, az egyetemes ember, az ember csak a testvériség által létezik, végtelen lényegben. Ha az egyedek szeretetlenek, lényegnélküliek, tehetetlenek, minőségileg üresek. Önmaguk protonjába zárkóznak, vagy világítanak, mint a nap, vagy sötét semmivé lesznek a gyűlöletben.