Új Dunatáj, 2002 (7. évfolyam, 1-4. szám)

2002 / 1. szám - Szepes Erika: A nemzés démona

Szepes Erika • A nemzés démona 63 ... Mit se látok már a szememmel és zaj­­gás a fülemben... Ha egybeolvassuk a szóátvágásos enjambemant-okat, a szöveg akkor is izga­tottságot, felfokozott állapotot, zihálást közvetít. Szapphó jelentőségét a világlí­rában - t.i. hogy elsőként tudósít a szerelmi élmény okozta testi folyamatokról, továbbá hogy megindította azt a hagyományt, miszerint a szerelmes vers tárgya nem azonos a szerelem tárgyával, a szeretett lény leírásával, hanem a költő csakis saját szubjektumára figyel - nem csorbítja a metrikai korrekció. 2. Vallástörténeti ismeretek hiánya vagy figyelmen kívül hagyása a. A Patkányisten Nem feltételezem, hogy Devecseri Gábor, Homérosz alighanem legbensősé­gesebb magyar ismerője, nem olvasott el mindent, ami a Homérosz-szövegek ér­telmezéséhez szükséges. Ám az a szempont, hogy minek tulajdonít fontosságot a fordító és minek nem, egyrészt szubj ektív, (ő maga ismeri és érti, ezért fel sem téte­lezi másról, hogy számára a kérdéses dolog ismeretlen lehet), másrészt metrikai kötelmektől is függhet. Az alább elemzendő példában azonban ez utóbbi nem jön számításba: metrikailag a megfelelő információkat biztosító szavak-monda­­tok is pontosan elhelyezhetők a szövegben. A szükséges tudnivalók mellőzése a műfordításból egy egész ének értelmezhetőségét teszi lehetetlenné, ezért az isme­retek beépítésének illusztrálására mindjárt az európai irodalom élén álló műalko­tás, az Iliász I. énekének elejét mutatom be, amelyben a főcselekményt (a dögvész kitörését ill. elhárítását) egy imapár foglalja keretbe. A keretes szerkezet mindig erős figyelemfelhívó jelleggel bír, s ez egy olyan műfajnál, mint az ima, tartalom­erősítő funkciójú. Minden ima ugyanis eredetében egy mágikus kényszerítés, aminek tartalmaz­nia kell a megszólított személy megnevezését, ill. sokhatalmú - tehát többnevű - istenségek esetében azt a melléknevet, amelynek hatóerejét az imát mondó - jelen esetben Khrűszész pap - fel akarja idézni. Az imabeli kérés eredendően határo­zott célra irányul, és ezt a célt rögtön az ima elején, a megszólítás (a név vocativu­­sa) és a kérésnél több: felszólítás (imperativus) után közli is a fohászkodó; az ima­formula tehát: te, X, tedd meg ezt vagy azt. Mindezeket az elemeket megtaláljuk az Iliász elején Khrűszész pap két imájában, amelyek csaknem szó szerint egyeznek - ettől keretes a szerkezet de éppen az eltérés tartalmazza a két ima lényegét, ezért kellett volna különös figyelmet szentelni neki. Az idézett helyek: Iliász I. ének 37-

Next

/
Oldalképek
Tartalom