Új Dunatáj, 2002 (7. évfolyam, 1-4. szám)

2002 / 4. szám - Jánosi Zoltán: "Fegyvert szereztem: bűv-igéket" - folklór-áthallások Illyés Gyula költészetében

PERORÁCIÓ: ZÁRÓBESZÉD

„Vígan burittatom hazám hamujával”

Viszem vége felé rosszhirű munkámat,

Melynek irigység, düh, ellenség megártott;

Tűzzel, füsttel, gánccsal mit jövő továbbront,

Noha rontották már régtül vádak, átkok.

Mert Szkíta-kori űzöttségből vitéz Vezér híján, voltam, szolga-fi én, merész Állni kalauznak: bár szétszórt és kevés:

Legyen a vándornép tábor-tömör egész.

Szablya hijján vívtam úgy is ím a tollal,

Toldtam rövid röptét póri virtusokkal.

Követett híven lent csikasz-, fent holló-raj.

Száll hírem síromról szélverte homokkal.

Szálljon egekig bár, ott is e vég-szóra:

„Ne bánts magyar magyart!” - ott se panaszolva,

Mert lehet aliud, ha az a sors bona\

Hullj pajzsnak holtan is megszabdalt honodra.