Új Dunatáj, 2002 (7. évfolyam, 1-4. szám)

2002 / 4. szám - Móser Zoltán: Illyés Gyula Kodályról és Bartókról

68 Út Dunatát • 2002 december Néztük egymást, az én szemembe könny gyűlt és ő is pislogott. De az első mondat, amit a halálos veszedelmek után kiejtett, ez volt: »Te paraszt vagy, vidéki, magyarázd meg nekem, honnan került Pestre ez a rengeteg bab?« Valóban: egész Pest annak köszönhette az éhhalál elkerülését, hogy rejtelmes módon soha annyi bab és borsó nem volt a fővárosban, mintákkor. Elmosolyodtam: »ezt kell először megfejtenünk, annyi baj után?« »A lényegeseknél kell kezdeni a dolgot« - mondta Kodály, igen komolyan, a mosoly minden árnyalata nélkül. Én meg beláttam, hogy tulajdonképpen igaza van, nem kell semmi ünnepélyeskedés, semmi frázis, mindenütt mindjárt a valósággal kell foglalkozni.” 1960 febr. 22-én Kodállyal, és volt Eötvös Collégista társával, Pais Dezsővel meglátogatják Kereszturyékat. Itt Kodály közvetlen és tréfálkozó volt. „A betyárokról (ez az én legújabb gondom) folyik a szó. Európa-szerte a pol­gáriasultság veti fölszinre őket. Vadak, kegyetlenek. - Ismersz népdalt, amelyik csak egy sorral is elítéli őket? Mint szakértőtől kérdem. Soká gondolkodik. — Egy talán. Haj de bosszú, haj de széles ez az út, melyiken a kilenc betyár elindult. De az is a hallgatóra bízza, hogy ítélje meg a betyárok rettenetesnek leírt tetteit. (...) Aztán az én darabom előadhatóságáról. — Van benne szó magyar nemzeti érzékenységről? — Van. — Akkor nem adják elő.”18 1960. március 26-án délben az uszodából jövet, a Lukács udvarában találkoz­tak. Kodály óriási autóból szállt ki, karján vastag télikabát, irattáska - „így állon­­gunk a forró napon jó félórát.” Itt említi Kodály a Talpra magyar megzenésítését, amelynek címétől (Nemzeti dal) rosszul lett az előadó. És azt is, hogy a napokban beszélt Kállaival. „Annak első mondata: Mi sajnáljuk legjobban, hogy kitűnő né­pi írók, mint Illyés Gyula és Kodály Zoltán nincsenek teljesen velünk. Ő ezt felel­te: Főleg az eszközeitekben nem vagyunk veletek.”19 Végül meg kell említenem, hogy Illyés több verset is szentelt Kodálynak (A zene szava; Fegyver és csoda; Hangverseny a parkban és a jól ismert Bevezetés egy Ko­

Next

/
Oldalképek
Tartalom