Új Dunatáj, 2002 (7. évfolyam, 1-4. szám)
2002 / 4. szám - N. Horváth Béla: Esszé és vallomás - Illyés Gyula: Magyarok
N. Horváth Béla • Esszé és vallomás 39 N. Horváth Béla ESSZÉ ÉS VALLOMÁS Illyés Gyula: Magyarok A Magyarok címmel kötetben 1938-ban megjelent írások 1933-tól datálódnak. A címmel jelzett gondolat, a „mi a magyar”, „ki a magyar” az akkori évek, évtized aktuális, politikailag proponált kérdése. Az öt év során született feljegyzések, esszék mutatják, Illyést éppúgy foglalkoztatja ez a kérdés, mint kortársait. Az, hogy a nemzeti problémák iránti túlzott elfogultsággal nem vádolható Szép Szó 1936 májusában ankétot rendez és kötetet ad ki „Régi magyarok, mai magyarok” címmel, is jelzi, hogy az európai gondolkodásmódban ismét felerősödött, gerjesztett nemzeti öntudatra mindenkinek válaszolni kell. A Szép Szó válasza egyfelől a Babits által megrajzolt emlékezetes Széchenyi-portré, másrészt a József Attila-i „Rendezni végre közös dolgainkat” gondolat. A kor ezen aktuális kérdésére más gondolatmenet, más koordináták között keres választ Németh László. Az a törekvés, amely a különböző gondolati teljesítményeket' és műveket mozgatja, a nemzeti identitás meghatározásának igénye, az önvédelem egyik formája, nem a sokszor kárhoztatott magyar nacionalizmus csökevénye. 1938-ban Zürichben Geistige Landesverteudigung címmel rendezvénysorozatot indítottak el a szellemi honvédelemről szóló törvény alapján. Svájc így akart szembeszállni a nagynémet szellemiséggel, a nemzeti szocialista ideológiával. Az ország történelmét, demokratikus államrendszerét, hagyományait akarták a svájci identitás alapjává tenni. Ennek mintájára indította útjára Szabó Zoltán a Magyar Nemzetben a Szellemi honvédelem című rovatot, amelynek első megjelenéséhez a Zrínyi Áfiumából idézett rész adta meg a mottót és a karaktert: „Magyart kívánok oltalomra, nem indust, sem garamantát, sem olaszt, sem németet, sem spanyolt. Csak jobbítsuk meg magunkat, szabjunk más rendet dolgainknak, tegyük régi helyére és méltóságára a katonai fegyelmet. Egy nemzetnél sem vagyunk alábbvalók.” Az 1939-ben megjelent Szellemi honvédelem naptára pedig, amolyan kalendáriumként, soha nem látott egységét prezentálta a magyar irodalomnak. Babits Ezerkilencszáznegyven című verse volt a nyitó vers mintegy vezércikként. Az összeállításban együtt szerepel Szabó Dezső, Kassák, Márai, Móricz, Illyés. Az aktuális gond terelte össze az egyébként gyakran egymástól eltérő nézeteket valló írókat. Ugyancsak az aktuális gond, a megmaradás, a népképviselet igazi tartalma adja meg a gondolati hátteret a Magyarok címmel összefogott feljegyzéseknek. Formailag is széttagolt, fejezetekre osztott, a keletkezés dátumával is jelzett belső
