Új Dunatáj, 2002 (7. évfolyam, 1-4. szám)
2002 / 4. szám - Pomogáts Béla: A nemzet költője - Illyés Gyula születésének századik évfordulóján
Pomogáts Béla • A nemzet költője 9 zeti irodalom, amely egyszerre szólt a magyarsághoz és a nagyvilághoz. Illyés költészetének nemzeti hivatást kellett betöltenie, Európa üzenetét és igényességét közvetítette a népi irodalomba, és a parasztság törekvéseinek adott hangot a Nyugat körében. Pártokat és mozgalmakat kötött össze, a szellemi élet pólusai között teremtett kapcsolatot. Természetes helye volt a népi mozgalomban, egyszersmind Babits oldalán. Kettős elkötelezettségben élt: a magyar progresszió és a haladó európai szellem vonzásában. „Pártban nem tudnék megmaradni semmifélében, de boldog otthoniassággal állnék e megindítóan bölcs és hős férfiak sorában, a fiaikéban! - írta ekkor az agrárszocialisták, az Achim Andrások, Szántó Kovács Jánosok, Fekete Nagy Andrások és Szilágyi Albertak mozgalma iránt érzett vonzódásáról. - Egyik kezemmel az ő jobbukat fognám, úgy hogy közben a másikkal egy percre se ereszteném el Pascalét, mindazokét, akik tekintetüket rád vetették, oh változásaidban-kanyargásaidban is mindig egy irányú justice éternelle!” Az egyéntől és a nemzettől általános emberi felelősségtudatot várt, a teljes humánum szolgálatát. Ezért értelmezte a nemzet fogalmát a két háború közötti korszakban általános etnikai elvek helyett azzal a közösségi összetartozással, amelynek a közös nyelv, kultúra és hagyomány, a közös történelmi sors ad tartalmat. Kettős vonzalma és elkötelezettsége: a magyarság és az emberiség, a nemzeti és az európai kultúra iránt valójában egyetlen erkölcsi élmény és parancs műve volt. Illyés azokat a klasszikus költőket: Zrínyit; Csokonait, Berzsenyit, Petőfit, Aranyt és Babitsot vallotta mestereinek, akik a magyarság és az európaiság nemes egységét tudták megvalósítani. Ezért szegült szembe azokkal, az időnként a népi táborban is jelentkező törekvésekkel, amelyek a nemzeti elzárkózást, a minden irányban zárt magyar kultúra eszméjét hirdették. Véleménye szerint a magyarságnak kisnépi sorsa és rokontalan helyzete következtében a népek testvériségét, a nemzetek összefogását, a világszabadság gondolatát kell vezérlő elvének választania. Haza és nagyvilág, magyarság és Európa ideáljának egészsége Illyés életművének egyik értékes eszméje, sugárzó gondolata volt már ekkoriban is. 2. Abban a mentális, és, mondjuk így: „lelki” rendszerben, amelyet Illyés a magyarság és az európaiság eszméinek összefogásával és szintézisével alakított ki, különös szerepe volt a méltatlan kisebbségi sorsba taszított erdélyi és felvidéki magyarság iránt vállalt szolidaritásnak. Illyés személyesen is jól ismerte az erdélyi
