Új Dunatáj, 2002 (7. évfolyam, 1-4. szám)
2002 / 3. szám - Samay László: Dunaszentgyörgy a harmadik évezred küszöbén
80 Úr Dunatát • 2002 szeptember és környéke a honfoglalás utáni időszakban a Gut-Keled nemzetség szállásbirtoka volt.6 Dunaszentgyörgy település állandó voltát bizonyítják a Wosinsky Mór által feltárt leletek, a község határában a Daróczy- és Jeszenszky-puszta között a Duna árterületéből kissé kiemelkedő Faluhely nevű dűlőben talált szemcsés agyagú prehistorikus és sok középkori edénytöredék között a hullámvonallal díszített népvándorlás-kori töredékek, egy S-alakúan hajlított fülönfüggőből és hajgyűrűből álló lelet, valamint az Eötvös Károly földbirtokos és szomszédainak udvarán feltárt Árpád-kori sírmező.4 A kedvező települési adottságok miatt és a feltárt leletek tanúsága szerint némi lakosa kellett, hogy legyen a népvándorlás korában ennek a halász-pásztor életmódnak egyaránt kedvező vidéknek. A KIRÁLYSÁG MEGALAPÍTÁSÁTÓL A MOHÁCSI CSATÁIG. Tolna egyik első birtokos hatalmassága Koppány vezér volt, ő volt az, aki leginkább szembeszállt a vallási és politikai reformtörekvésekkel. Koppány birtokát a királyi uradalomtól elválasztó gyepű Tolnán húzódott keresztül, így a lázadás első csatáinak megyénk volt a színhelye. A honfoglalástól az államalapításig eltelt mintegy 100 évben Dunaszentgyörgynek nincs sajátos és forrásokban nyomon követhető története. A kora középkor feudális viszonyaiból következik, hogy oklevelekben nyomon követhető történetet csak a király által és az egyházi szervezeteknek vagy a világi földesuraknak adományozott területekről ismerünk. A tihanyi apátság története alapján tudjuk, hogy Dunaszentgyörgy és környéke a XI. században a tihanyi apátság birtoka volt.7 Dunaszentgyörgy község középkori lakottságát bizonyítja egy 1384-ben kelt oklevél, mely Feledi Gáspár régi Gömör vármegyei család birtokában tünteti fel a települést.6 1471-ben a helység a fejérvári káptalané volt. Mivel egyházi birtok volt és nagyobb település lehetett, valószínű, hogy templom vagy kisebb kápolna már állt, melynek védőszentje Szent György volt. A következő írás a községről 1526-ból való. II. Lajos Mohács felé vonulva seregével augusztus 1-jén érkezett Dunaföldvárra, innen tovább haladva augusztus 6-án ért Szentgyörgy közelébe. Brodarics István szerémi püspök, a király kancellárja innen írt levelet Mária királynénak. Levelében a leendő végveszély rémhírét igyekszik eloszlatni és kéri a királynőt, hogy maradjon Budán.
