Új Dunatáj, 2002 (7. évfolyam, 1-4. szám)
2002 / 3. szám - Samay László: Dunaszentgyörgy a harmadik évezred küszöbén
76 Úl PUNATÁT • 2002 SZEPTEMBER Samay László DUNASZENTGYÖRGY A HARMADIK ÉVEZRED KÜSZÖBÉN A mai Tolna megye területének jelentős része kedvező életfeltételeket nyújtott a történelem előtti idők emberének. Számos vízfolyás, elsősorban a Duna partjai, alkalmas terepet biztosítottak a letelepedésre. A Duna ártereinek erdői, vizei és a bennük élő nagy számú hal, madár- és vadállomány, a magasabb térszínek dúsfüvű rétjei és legelői, valamint a rengeteg nádas búvóhelyei, csábították ide a letelepülőket. A Duna folyása mellé települt, magas, árvízmentes szintre Dunaszentgyörgy is. A település közelében fekvő mezővárosok, Paks, Fadd, Tolna, valamint a község mellett elhaladó római és középkori úthálózat nagymértékben befolyásolta a település fejlődési ütemét, és egyben bekapcsolta a térség gazdasági vérkeringésébe. Az előkerülő nagyszámú kőkori, bronzkori, kelta kori, római, népvándorlás kori, avar és Árpád-kori régészeti leletek és feltárások, valamint az 1384-ben, 1424-ben, 1463-ban, 1467-ben, 1468-ban, 1470-ben, 1471-ben, 1508-ban, 1513- ban és az 1517-ben kiadott oklevelek, Brodarics István levele, amelyet 1526-ban II. Lajos püspökdombi táborában a királynénak írt, az adólajtsromok, valamint az 1719. évi, az 1753. évi és az 1757. évi letelepülési szerződés, a település történelmi múltba visszanyúló voltát mutatják. A település megsínylette a római provincia, a tatár és török hódoltság évszázadait, az 1703. év utáni összeírásokban már Szentgyörgyöt pusztaként vagy lakatlan helyként említik, így valószínű, hogy közel 15- 20 évig a terület teljesen lakatlan volt. Az 1718-1740 közötti években a Nyitra, Bars, Gömör, Veszprém és Zala megyéből érkező betelepülők létrehozták Tolna vármegye egyetlen nemesi curialis községét, Szentgyörgyöt. Szentgyörgy lakossága az 1809. évi utolsó nemesi felkelésben a tolnai lovasszázadot és a gyalogzászlóaljat jelentős számmal képviselte. Az 1848-as forradalom és szabadságharc csatáiban részt vett nemzetőrök és népfelkelők Tolna megyei honvédek névjegyzékében számos dunaszentgyörgyi születésű lakos szerepel. 1944 novemberében Dunaszentgyörgy és környéke átvonulási front területévé vált. 1957-ben megalakult Szentgyörgy első mezőgazdasági szövetkezete Szabadság Mezőgazdasági Termelőszövetkezet néven. Az 1970- évektől főleg a Paksi Atomerőmű építkezései biztosítottak, és biztosítanak még ma is munkalehetőséget Dunaszentgyörgy lakossága számára.