Új Dunatáj, 2002 (7. évfolyam, 1-4. szám)
2002 / 3. szám - László Péter: Szabadiskolák Tolna megyében
László Péter • Szabadiskolák Tolna megyében 57 László Péter SZABADISKOLÁK TOLNA MEGYÉBEN A szabadiskolák intézménye a magyar kísérleti pedagógia érdekes színfoltja. A Vallás és Közoktatási Minisztérium (VKM) 1945 nyarán hozta létre az iskolán kívüli népművelési ügyosztályát, amely 1945 őszére dolgozta ki a „szabadművelés” néven ismertté vált programját.1 Az elképzelés szellemi atyja Karácsony Sándor egyetemi tanár volt, aki a második világháború után kialakult történelmi helyzetnek rendelte alá a művelődés előtt álló feladatokat. Azt vallatta, hogy „... a köznép jussa a műveltség, amiből mindenki annyit merítsen, amennyinek szükségét érzi". A program szerint az iskoláztatásból eddig kizárt társadalmi rétegek felzárkóztatását akarták szervezett keretek között biztosítani. A szabadművelődés a kultúrában a „tiszta forráshoz”, a nép ősi, romlatlan kulturális értékeihez akart visszanyúlni. Az oktatásban azokat a formákat keresték, amelyek leghatékonyabban illeszkedtek az iskolás korból már kinőtt, de tanulni vágyó emberek igényeihez. A bonyolult feladat megoldására hozták létre a szabadiskolák intézményét. Az 1945/1946 telét kísérleti évnek tekintették. Ekkor jöttek létre a szabadművelődés országos, megyei és helyi szervei, a szabadművelődési tanácsok és hivatalok. Kísérleti jelleggel népfőiskolákat, felzárkóztatást segítő tanfolyamokat szerveztek, felkutatták az írni-olvasni nem tudó felnőtteket. A kísérlet tapasztalatai alapján alakult ki a szabadiskolák rendszere, amely az 1946/1947 telétől az egész országban beindult. A szabadiskolák intézményét a paraszt- és munkáspártok is felkarolták. 1946 nyarán Illyés Gyula létrehozta a Magyar Népi Művelődési Intézetet, amelynek ő lett az elnöke. Kiáltványt írt a parasztság művelődése ügyében, amelyet így kezdett: „Elvész az a nép, amely nem szerzi meg a tudás fegyvereit.”2 A vallás- és közoktatásügyi miniszter 1946 szeptemberében adta ki az 5000/ 1946. számú rendeletét, amely a szabadiskolák létesítését szabályozta.3 A rendelet szerint a szabadiskolák a korszerű általános műveltség kialakítását, a képességek fejlesztését és a helyes közösségi magatartás kialakítását szolgálták. Szabadiskolát bármely bejegyzett társadalmi szervezet indíthatott, ha megkapta a minisztérium jóváhagyását. A szabadművelődésbe bekapcsolódó tanítók, tanárok óraszámába beszámították a szabadiskolákban megtartott órákat. A tanítóképzés tematikáját kiegészítették a szabadművelődés programjával. A munkába bekapcsolódó több száz tanító 1945 őszén továbbképzésen ismerkedett az iskolán kívüli oktatás kérdéseivel. A program a felnőtt lakosság minden rétegét számításba vette, de hang
