Új Dunatáj, 2002 (7. évfolyam, 1-4. szám)

2002 / 3. szám - Balogh Tamás: "Kedves Gyuszi" - "Kedves Ali bátyám" - Schöpflin Aladár és Illyés Gyula levelezése

Balogh Tamás • Schöpflin Aladár és Illyés Gyula levelezése 23

15.

Illyés Gyula - Schöpflin Aladárnak

[Párizs, 1947. okt. 18.]

Kedves Ali Bátyám,

Isten tartson meg továbbra is jó egészségben, régi munkakedvedben, becsületességedben!

Kézcsókkal, baráti öleléssel

Illyés Gyula

MFM Autográf sorok a Notre Dame-ot ábrázoló képeslapon, továbbra is: Schöpflin Aladár 1947. okt. 4.-én ünnepelte 75. születésnapját.

Jegyzetek

1. Itt szeretnék köszönetét mondani Illyés Máriának és Schöpflin Gyulának, akik rendelkezésemre bocsátották a tulajdonukban lévő leveleket, és ár. Lengyel Andrásnak, aki a szegedi Móra Ferenc Múzeum irodalomtörténeti gyűjteményében található dokumentumokkal tette ugyanezt. E helyütt kérem a tisztelt olvasót, amennyiben van tulajdonában Schöpflin Aladár általvzgy hozzá írt levél, esetleg tudomása van ilyenről, legyen szíves ezt jelezni az alábbi címen: Szegedi Tudományegyetem BTK Modern Magyar Irodalom Tanszék, Szeged, 6722. Pf.: 417.

2. Schöpflin Aladár.: A magyar irodalom története a XX. században. Bp., 1937. 279-281. 1.

3. Illyés Gyula: Irodalomtörténet. Nyugat, 1937. II. 71-72. 1. (Korának legújabb irodalmáról szóló fejezetében Schöpflin egy-egy bekezdést szentel az alábbi költőknek: Szabó Lőrinc, Erdélyi József, Sárközi György, Déry Tibor, Fenyő László, József Attila, Nadányi Zoltán, Fodor József, Marconnay Tibor, Török Sophie; és az akkor indulók közül az alábbiakat említi meg: Weöres Sándor, Jékely Zoltán, Radnóti Miklós, Vas István, Zelk Zoltán, Horváth Béla, Hajnal Anna, Jankovich Ferenc, Berda József, Devecseri Gábor.)

4. Schöpflin Aladár: Irodalmi költők és népi költők. Nyugat, 1939. - uő.: Válogatott tanulmányok. Bp., 1967. 180-183.1. ill. Kőasztalnál, Tihanyban. Domokos Mátyás televíziós beszélgetése Illyés Gyulával. (1975) in.: Illyés Gyula müvei. III. kötet. (Útirajzok-Esszék, tanulmányok). Bp., 1982.871-918. - (Schöpflin kritikái Illyés műveiről: Ifjúság. 1934. Nyugat, 1933. II. 166-167.1.; Pusztáknépe. 1936. Pesti Napló, 1936. máj. 31.41.1.; Rend a romokban. 1937. Tükör, 1937. 833.1.; Összegyűjtött versei. 1940. Nyugat, 1940.1. 276-279.; illetve portréját adja: Illyés Gyula. Irodalmi Diáknaptár 1948. 54-55. 1.) \

5. Például: „Schöpflinnek tréfából-hogy a bürokrácia elmebaját illusztráljam - elmondtam egy színdarab-történetet. [...] Sajnos a színdarab minden ötletét, fordulatát kiadtam ott az elbeszélés közben, most már épp csak az ízére emlékszem. Ha most megírnám, már csak gyártmány lenne. Az elmondás helyett -annak hevét tartalékolva - kellett volna megírni. ” (1 lylyés Gyula: Naplójegyzetek. 1929-1945. 312. 1.)