Új Dunatáj, 2002 (7. évfolyam, 1-4. szám)

2002 / 1. szám - Mészöly Miklós: A lepke

Mészöly Miklós • A lepke

21

Mint egy megtépett bábu imbolygott. Az arca fölsebzett, mintha türkével legyezték volna eddig. A bundás tömlőnek csak a hevederje lógott a kezében.

Próbáltak ráordítani. - Mi volt?! Beszélj! Partizánok?

Anton ingatta a fejét, szembogara, mint a véresre maszatolódott kökény.

— Semmi -, motyogta egyszerűen. - Valami fantasztikus lepke került elő és folyton tovább repült. Azt üldöztem. Volt még egy képre való a tekercsben. Színes. Az utolsó.

— Te baszombogár... lepke itt?! És most?!

Több szó nem esett. Még odaraktak keresztbe két fenyőgallyat Mojze lába elé, és lenyomtatták a szikladarabbal. Már erősen alkonyodott, mikor elindultak lefelé a völgybe; de a hó világított.

Mészöly Miklós Baka Istvánnal a szekszárdi főiskolán