Új Dunatáj, 2002 (7. évfolyam, 1-4. szám)

2002 / 3. szám - Bayer Béla: Versek (Ötvöződő; Téridő; Tündérkedő)

Bayer Béla • Versek

7

Ha egyáltalán - gondolom - nála, csacska játék a csillagkeresés, nincs haladás filozófiája nem bizsergeti az emelkedés.

Elnézem hosszasan, irigylem is, míg a tejes csanak felé nyúlok, a háttérből zene szól: Vangelis: Ariane ihlette dallamok.

TÜNDÉRKEDŐ

A Rajna-völgy párálló vászonán, egy klastrom országolt a táj felett, s a hunytszemű házak ábrázatára százados álom ereszkedett.

Sárkányok sírtak Obernai várfokán, hadd - súgtad - csak a szél volt, míg fölébünk sátorlott cinkosan bársony leplével az égbolt.

A holdfény opállal bujálkodott, tündérkedett az ég a földdel, repkények vágyain versenyt futott a sebtében inaló zölddel.

Elpilledt lassan a France Petite, a piactér locsogó kútja, a Vogézek vaskos vonásait kamaszlány kontyává gyúrva.