Új Dunatáj, 2002 (7. évfolyam, 1-4. szám)

2002 / 2. szám - Buda Attila: Elza pilóta és a töprengő utókor

Buda Attila • Elza pilóta és a töprengő utókor 43 lenállás fogalompárok felé tolták el, ezt különböző műfajú alkotásaiban is tetten le­het érni, s ezek lettek az Elza pilóta elméleti konstrukciójának kiindulópontjai is. A regény azonban nem csupán a művelődéstörténet közelmúltjához, hanem a jelenhez is erősen kapcsolódik. A cselekmény idején ugyanis a földi társadalom már csak két Államból tevődik össze: a konzervatívokból és a haladás elkötelezett­jeiből. Elza, az előbbibe született, ott parancsolták ki a frontba, ott kellett megta­gadnia mindent, amit az élet értelmének érzett, ott végezték ki azt, aki kedves volt előtte; s onnan menekült át nagy lelki tusakodások után a másik Állam területére, mert azt gondolta, hogy abban nem a harc istene az egyetlen isten. Ám a haladás híveinek országában gyűlölt ellenségként fogadták. Ha nem pilóta lenne, azonnal kivégeznék, mert már egyik Állam sem tart hadifoglyokat. így azonban szaktudá­sát és tapasztalatait még fölhasználják, s repülőjét hazája és szülővárosa fölé kell kormányoznia, ahol talán még anyja halálát is éppen az ő bombái okozzák. S a pusztítás látványát „Elza is sokszor szemlélte a magasból, kényszerű kőrútján. Onnanfe­lülről még érdekesebb volt.”" Az ostorcsapásszerű befejezés, a bűvös körből való ki­törés lehetetlensége, a kegyetlenséggel járó alávetettség elfogadása, mint a happy and hiánya, s így az olvasó önvizsgálatra késztetése, illetve a katarzis beemelése párhuzamba hozható Pierre Boulle: A majmok bolygója14 és George Orwell: 198415 című regényeinek, önmagukon szintén túlmutató befejezésével. A három műnek természetesen semmi közvetlen kapcsolata nincs egymással, azon kívül persze, hogy íróik időben és térben egymástól távol bár, de azonos társadalmi jelensége­ket vetve alá kemény és megelőlegező kritikának, ennek végeredményeként alkot­­tákmeg keserű, negatív utópiájukat. Elza pilóta a független értelmiségi nagy jelké­pe, aki naiv hittel átmegy a másik táborba, mert ott saját hazájánál emberségesebb körülményeket remél. De nem. Minden mindenhol ugyanaz. Sőt. Jegyzetek 1. A Babits család volt szekszárdi könyvtárának, jelenleg ifjabb Babits István tulajdonában lévő töredékében ta­lálható például a következő kötet: NITTI, Francesco: Bolschewismus, Fascismus und Demokratie. München, 1926, Franz Hanfstaengl. 2. Révay József: ... vagy a tökéletes társadalom. — Századunk, 1934. 1/45-47. p. 3. PALASIK Mária: A gyömroi gyilkosságok és következményeik, 1945-1946=Vz\ósí%, 1995.4/58-68. p.; PALASIK Mária: A jogállamiság megteremtésének kísérlete és kudarca Magyarországon, 1944-1949. Bp., [2000], Napvilág Kia­dó. 84-93. p. (Politikatörténeti Füzetek XVII.) 4. Név nélküli értékelő melléklet befejező mondata BOULLE, Pierre: A majmok bolygója című regény magyar fordításának végén. 5. HUXLEY, Aldous: Szép új világ. (Ford.: Szentmihályi Szabó Péter.) [Bp., 1982], Kozmosz. Részlet Nagy Péter utószavából. 6. BABITS Mihály: A gólyakalifa. Kártyavár. Tímár Virgil fia. Elza pilóta. (Szerk., a jegyzeteket írta: Belia György.) [Bp., 1982], Szépirodalmi. (Babits Mihály művei)

Next

/
Oldalképek
Tartalom