Új Dunatáj, 2001 (6. évfolyam, 1-4. szám)
2001 / 4. szám - IN HONOREM BORBÉLY SÁNDOR - Sumonyi Zoltán: A csendes Európa asszonyai 1582-ben
30 Út PUNATÁT • 2001. DECEMBER — Már magam is gondoltam erre - szólal meg Nádasdy üzentem is Istvánffy uramnak, hogy keressen nekem Bécsben egy ügyes képírót, de még nem talált. — Nem hát, mert Esaye Le Gillon mester itt van nálam! És most ő a császár legjobb udvari festője. Azaz, hogy most éppen kegyelmednél van, mert ott ül, ni, annál a harmadik asztalnál! Holnaptól aztán nem is lesz más dolga, mint hogy kegyelmeteket szépen lefesse. Vacsora után Dorica még a maga szobájába hívja a szűkebb Zrínyi-rokonságot, hogy megtárgyalják a Margit ügyével kapcsolatos teendőket. Mert a három nővér közül most szemmel láthatóan is Dorica a leghatározottabb, legnyugodtabb, leginkább kiegyensúlyozott. Mert Katáról, bármennyire is elsimultak már a második házassága utáni bonyodalmak, azért az a két-három éves háborúskodás, amelyet egyszerre kellett megvívnia a Thurzó-rokonsággal és a saját bátyjával is, csak nem múlhatott el nyomtalanul. Margit pedig, szegény, éppen benne van a legnagyobb háborúságban, hát csoda-e, hogy olyan elesett és gyámoltalan, mint egy fészkéből kiesett verébfióka. Hanem hát Doricát még megóvta az Isten ezektől a bajoktól: az ő szerelmetes férje él és a legjobb egészségben van, a birtokaikat pedig még a török sem meri fenyegetni, nemhogy valamely senkiházi irigy rokonuk. Ez a biztonság és megelégedettség is meglátszik rajta, s ez még az egészségét is visszahozta. — Történt-e azóta valami, hogy eljöttél Ungvárból? —Jaj, szegény, még elmondani is szégyellem, ahogy az én sógorom bánik énvelem - kezdi sírósan Zrínyi Margit de még az is micsoda csúfság, ahogy őfelségével ellenkezik. De hát olyan egy megveszekedett ember lett belőle, hogy nem ismer az már se Istent, se embert! — Őfelségével?! - kérdezi Boldizsár gyanakodva. — Igen, mert amikor a megyei törvényszék újra összeült Ungváron, akkor én már Biccsén voltam, s akkor a tudós Debreközyjános deák képviselte az ügyemet. Na, hát Homonnai István ezt a jeles ügyvédet még a tárgyalás előtt elfogatta, tömlöcbe vettette, és erősen szorongatta, hogy megöleti. Azután elfogatta Palágyi Gáspár alispánt az összes esküdttel egyetemben, s őket is halállal fenyegette. így aztán, a második törvénykezésen mindent Homonnai javára döntöttek. Ezt hallván, írtam őfelségének, hogy tekintse az én hős apám érdemeit, s tegyen igazságot. De esküszöm az élő Istenre, hogy én ezt soha korábban meg nem tettem volna! — Na, jóhoz fordultál! - mordul a húgára Zrínyi György -, fegyver kell már ide, nem őfelsége! Hát hol vannak a Homonnai Drugeth Miklós hős hadnagyai? —Jaj, szegény, hát azok mind elestek a körömi ütközetben! Ödönffy Ferenc,
